2021. június 17. - Alida, Laura
EUR : 351.14
USD : 289.5
Időjárás ikon29°18°

Júliusban jöhet az újabb jogállamisági jelentés, Soros-szervezetek is besegítenek

Az Európai Bizottság munkatársai éppen virtuális látogatásokat tesznek a tagállamokban, így hazánkban is. A készülő riport tartalma azonban már részben összeállt, az NGO-k már leadták javaslataikat. Ezekből pedig arra lehet következtetni, hogy a tavaly októberben közzé tett dokumentumhoz hasonló születik majd az idén is, a 2020-as évre vonatkozóan. Márpedig a magyar kormány szerint az hemzsegett a kettős mércére utaló elemektől.
 
 

Már folyamatban van a munka a minden tagállamról készülő idei jogállamisági jelentésen, a jelenlegi tervek szerint júliusban várható a dokumentum közzététele – közölte megkeresésünkre az Európai Bizottság magyarországi képviselete. Mint írták, a testület az év elején írásbeli konzultációt folytatott az „érdekelt felekkel”, most pedig munkatársaik (virtuális) látogatást tesznek az egyes országokba, hogy „megvitassák a jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket a tagállamok nemzeti hatóságaival, köztük igazságügyi, bűnüldöző és független hatóságokkal, valamint más érdekelt felekkel, például újságíró-szövetségekkel és civil társadalmi szervezetekkel”.

Tekintve a jogállamiság fogalmának tisztázatlanságát, valamint a következő uniós költségvetés, illetve a helyreállítási alap körüli csörtéket, aligha mindegy, hogy kik azok az „érdekelt felek”. Vagyis az, hogy kiknek a véleményét veszi érdemben figyelembe az EB az előkészítő munka során. Erre több mindenből lehet következtetni, elsősorban abból, hogy mi volt a helyzet az előző, tavaly októberben publikált jelentés esetében.

„Magyarország részéről számos alkalommal jeleztük a 2020-as jogállamisági jelentéssel kapcsolatos aggályainkat, ide értve az önkényes témaválasztásra, a kettős mércére, módszertani hiányosságokra és elfogult forráshasználatra vonatkozó kifogásokat” – közölte megkeresésünkre az Igazságügyi Minisztérium. Hozzátették: „Az előkészítő dokumentumok alapján

tartunk tőle, hogy a 2021-es jelentés sem fogja orvosolni ezeket az aggályokat.”

Tavalyi tanulságok

Varga Judit miniszter tavaly ősszel ennél is keményebben fogalmazott. „A magyar fejezetben az Európai Bizottság tizenkét civilszervezet tizennégy anyagára támaszkodik. Ebből tizenhárom forrás tizenegy olyan civilszervezettől származik, amelyek az elmúlt években pénzügyi támogatást kaptak a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól” – mutatott rá. Az Inforádiónak nyilatkozva hozzátette: a 2020-as jelentés sokszor hivatkozik a bizottság korábbi jelentéseire vagy nemzetközi szervezetek anyagaira. „És ha ezek forrásait megvizsgáljuk, ott is gyakran ugyanezekre a szervezetekre bukkanunk. A helyzet az, hogy jogállamisági jelentésünket ezek a szervezetek írták. Még azokat a részeket is, amelyek látszólag máshonnan származnak” – fogalmazott.

Ettől függetlenül Magyarország mindent megtett azért, hogy a jórészt elmarasztaló dokumentum legalább az „objektivitás és a kiegyensúlyozottság minimális követelményeinek megfeleljen, a kormány részéről ezért részletes elemzéseket juttattak el a bizottsághoz, ám azokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyták”. Az igazságügyi tárca szerint

az anyagban hemzsegnek a kettős mérce példái.

A TASZ és társai már nyilatkoztak

Az is igazolja az igazságügyi tárca idei, a második jelentésre vonatkozó „aggodalmait”, hogy a témafelelős továbbra is Vera Jourová EB-alelnök, aki épp a napokban ismételte meg, hogy Magyarországot beteg demokráciának tartja, amit szerinte az is bizonyít, hogy a „jogállam bizonyos fontos részei egyszerűen hiányoznak”.

Erre jutott az a nyolc, jórészt Soros György által támogatott civil szervezet, akik az idén besegítenek az Európai Bizottságnak a jelentés kidolgozásában. Mint közös közleményükben írják: az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Transparency International Magyarország idén is együttműködésben válaszolt a Bizottság kérdéseire. Beadványukban arra jutottak, hogy „2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon”.

Olyan, ellenzéki pártoktól is ismerős, sommás megállapításokat tettek, mint hogy rendszerszintű problémák vannak a bírói önigazgatással,

a bírák többsége fél véleményt nyilvánítani szakmai kérdésekben,

továbbá hogy a „kormány visszaél a rendkívüli helyzettel, és a koronavírus okozta válsághelyzet kezelésére kapott felhatalmazást arra használja, hogy a közpénzeket a rendszer kegyeltjeinek a zsebébe juttassa, miközben az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat kárpótlás nélkül kifosztja”. Továbbá: a kormány akadályozza a független sajtó munkáját, megszűnt a társadalmi egyeztetés, a felhatalmazási törvények a „kormány túlhatalmához vezettek”.

Az NGO-k véleménye szerint az Alkotmánybíróság továbbra sem képes ellátni alkotmányos funkcióját, az ombudsman „nem lépett fel megfelelően például a romák, az LMBTQI emberek és a menedékkérők védelmében”. A nyolcas fogat szigorú és határozott lépéseket vár el Brüsszeltől Magyarországgal szemben.

Berlinben is készült egy munkaanyag Brüsszelnek

Az ugyancsak a magát filantrópnak tartó dollármilliárdos által szponzorált, közvetve általa alapított, berlini székhelyű Civil Liberties Union for Europe, rövid nevén Liberties (magyarul: európai szabadságjogi unió) is külön anyaggal készült az Európai Bizottság számára. A 2020-as évre vonatkozó riportjukban hasonló megállapításokat tesz a számos európai NGO-t, köztük a magyar TASZ-t a soraiban tudó szervezet. A dokumentum kapcsán a Liberties honlapján megjelent írás kifejezetten az „autoriter” (értsd: jobboldali kormány által vezetett) tagállamok, azaz Magyarország, Lengyelország és Szlovénia esetében állapítja meg, hogy

a pandémia idején folytatódott a demokratikus sztenderdek eróziója,

de a „hagyományosan erős demokráciák” is okoztak számukra csalódást. A magyarországi rész nagyvonalakban egyezik egyébként a nyolc hazai, szintén Soroshoz köthető szervezet anyagában foglaltakkal.

A Brüsszelnek is megküldött Liberties-féle jelentés egyik konklúziója egyébként éppen az, hogy az Európai Bizottságnak még az eddigieknél is több forrást kellene biztosítania a „demokratikus és jogállami értékeket, illetve az alapvető emberi jogokat védő” szervezetek számára – e körbe nyilván magukat is értik.

De pontosan mi is ez a Liberties? Az európai NGO-kat tömörítő hálózat még 2017-ben alakult, s arról, hogy miért volt rá szükség, az akkori vezető, a volt TASZ-os Dénes Balázs az Index-nek így vallott: „Ha mondjuk az Európai Bizottság emberi jogokért felelős vezetői valakit fel szeretnének hívni a civil szférából európai emberi jogi ügyekben, akkor nincs egy olyan szervezet, amire azt lehet mondani, hogy ez az európai watchdog-szervezet.”

Így tehát már van, mégpedig az első néhány évben csupán a Soros György által biztosított dollármilliókból működő formáció. Vagyis: a Liberties feladata a tagországi szinten tevékenykedő tagszervezetek segítése az európai szintű lobbizásban.

Forrás: Mandiner

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató