Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére korábban már letagadta, hogy bármiféle kapcsolata lenne Soros Györggyel. Azt állítja, hogy csupán egyszer, 2016-ban találkozott a milliárdos spekulánssal, amikor Soros az ukrán jogrendszer reformja iránt érdeklődött nála. Bár számunkra már az is érthetetlen, hogy ehhez egyáltalán mi köze volt... A probléma ezzel elsősorban az, hogy hazudik. Maga a cseh biztos tett ugyanis közzé egy képet 2017-ben Twitteren, amelyhez akkor azt írta: „Megbeszéltük az alapjogok helyzetét Európában George Sorossal. Az Open Society értékei állnak az EU lépéseinek szívében.” Akárhogy is számoljuk, ez már legalább két rendez-vous.
Discussed #FundamentalRights situation in #Europe with @georgesoros. Open society values are at the heart of #EU action. @osfEUpolicy pic.twitter.com/iX85gXRaUM
— Věra Jourová (@VeraJourova) April 27, 2017
Régi ismeretségek
2014–2019 között a Juncker-bizottság biztosaként Jourová és csapata legalább 18 hivatalos találkozón vett részt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal, vagy egyéb, a milliárdoshoz köthető álcivil szervezetekkel. 2016 áprilisában a biztos asszony az egyik tanácsadójával, Monika Ladmanovaval, a prágai Soros-alapítvány korábbi munkatársával vett részt egy, a migrációról szóló konferencián, a Soros által pénzelt Amnesty International European Association rendezvényén. 2018 októberében pedig ismét Ladmanovaval, illetve a szintén az amerikai milliárdoshoz köthető Daniel Braunnal találkozott a Soros által támogatott Avaaz Foundation eseményén.
Bele akarnak szólni a választásokba
Daniel Braun egyébként Jourová kabinetvezető-helyettese az EB honlapján fellelhető információ alapján. A Soros által finanszírozott Aspen Institute közép-európai kirendeltségének alumnusa, valamint a CEU volt hallgatója. Ő vezette azt a munkacsoportot, amely kidolgozta a pár hónappal ezelőtt bemutatott „Európai Demokrácia Cselekvési Tervet”. Ez az akcióterv főleg olyan, a tagállami szuverenitás részét képező területeket érint, melyekhez a Bizottságnak az európai uniós szerződések módosítása nélkül semmi köze nem lehet.
A cselekvési terv a bejelentés szerint intézkedéseket határoz meg a szabad és tisztességes választások előmozdítása, a média szabadságának megerősítése és a dezinformáció visszaszorítása érdekében. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy az EU egy olyan hivatkozási alapot akar magának teremteni – a szerződések figyelmen kívül hagyásával – amely lehetőséget biztosít arra, hogy Brüsszel beleszóljon a tagállami választásokba. Szinte biztosra vehető, hogy a jövőre, 2022-ben esedékes magyar országgyűlési választások esetén is alkalmaznák.
Továbbra is szívesen találkozik Soros embereivel Jourová
Az új, Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság 2019 decemberi felállása óta is számos olyan találkozója volt Vera Jourovának, amelyeken a Soros-hálózat szervezeteinek képviselőivel találkozott. A kétoldalú kapcsolatok ápolásának a koronavírus-járvány sem szabhat határt, hiszen tavaly év eleje óta is folynak a tárgyalások, csak immár az online térben.
2020-ban Jourová több, egészen pontosan négy alkalommal egyeztetett a Riporterek Határok Nélkül nevű, újságírókat egyesítő Soros-szervezettel a sajtószabadság és a már említett Európai Demokrácia Cselekvési Terv témájában.
Az Open Society European Policy Institute, amely gyakorlatilag a Nyílt Társadalom Intézet brüsszeli lobbiszervezete, kétszer nyert bebocsátást a biztos asszonyhoz tavaly. A megbeszélések tárgyai egyik esetben a romák társadalomba való beilleszkedése, másik esetben a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések voltak.
A már említett Aspen Institute Central Europe, melynek alumnusa Daniel Braun, tavaly és idén, 2021-ben is egyszer-egyszer járt Jourovánál, legutóbbi alkalommal velük is az Európai Demokrácia Cselekvési Tervről tárgyalt.
A Civil Liberties Union for Europe szintén kétszer volt a bizottsági alelnök vendége. Ezt a szervezetet Dénes Balázs alapította, aki 2012-ben 8 év vezetés után azért hagyta ott a TASZ-t, hogy az OSF akkor induló európai szabadságjogi projektjét (Civil Liberties Project) vezethesse. Nem meglepő módon ő is az Aspen Institute Central Europe egy korábbi képzésének résztvevője volt. A Jerusalem Post 2018-ban írt arról, hogy egy Soros György támogatásával létrejött szervezet a német kormánynál lobbizik azért, hogy gyakoroljanak gazdasági nyomást Magyarországra a külföldről támogatott civil szervezeteket érintő törvény visszavonása érdekében. Az általuk hivatkozott hangfelvételen Dénes Balázs arról beszélt, hogy a német cégek komoly befektetőnek és munkaadónak számítanak hazánkban, így a német külügynek vannak eszközei, ha el akar érni valamit Magyarországon. Az izraeli lap szerint Dénes azt is elismerte, hogy évente egymillió dollár támogatásban részesülnek a Nyílt Társadalom Alapítványtól.
Végül, de nem utolsó sorban idén, 2021 februárjában a CEU is sorra került, és a jogállamiság témájában folytatott tárgyalást Jourovával. Aki ezek után nem tagadhatja le egyértelmű és szoros kapcsolatát a Soros-hálózattal.
A Bizottság alelnöke a tavalyi év folyamán a koronavírus-járvány kapcsán terjedő álhír hullám miatt – legalábbis erre való hivatkozással – összesen tizenkettő alkalommal tárgyalt olyan nagy technológiai cégek képviselőivel, mint a Google, a Facebook vagy a Twitter. Tudvalevő, hogy ezek az online platformok előszeretettel tiltják le a konzervatív véleményeket, jobboldali politikusok és véleményformálók fiókjait. Ha nem letiltják, sokszor akkor is korlátozzák az általuk közzétett posztok elérési lehetőségeit. A találkozók listájában feltüntetettek szerint ezekkel a cégekkel is egyeztetett Jourová az Európai Demokrácia Cselekvési Tervről. Bár természetesen nem voltunk jelen a megbeszélésen, de azt azért nem gondoljuk, hogy a témával kapcsolatban a biztos asszony megfedte volna a közösségi média szolgáltatókat, és a demokrácia védelmének jegyében kiállt volna a jobboldali szereplők szabad véleménynyilvánítása mellett...
Ebben a tudatban kell készülnünk a 2022-es országgyűlési választásra.
Forrás: Tűzfalcsoport
