2021. augusztus 02. - Lehel
EUR : 357.62
USD : 300.34
Időjárás ikon36°20°

102 éve jött létre a Rongyos Gárda

102 éve, éppen a mai napon, 1919. április 18-án alakult meg a Héjjas nyárfa árnyékában a Rongyos Gárda a vörösterror alatt és területrablók megszállása alatt szenvedő hazánkban.

A Rongyos Gárda emlékére szóljon a Kárpátia zenekar dala a hősök korabeli képeivel:

Véráldozatuk nélkül csak határátlépéssel kereshetnék fel az Ödenburg névre “osztrákosított” Sopront és 8 környező falvat, köztük, a gróf Széchenyi István sírját és kastélyát is magában foglaló Nagycenket  vagy a csodás gyógyvizű Balfot.

Nemzetmentő, hősies példájuk előtti tisztelgésképpen büszkén teszem közzé legkisebb fiam, Gaudi-Nagy András írását a Rongyos Gárda történetéről, amelyből megismerhető a vörös terroristák, osztrák, román és cseh megszállók ellen, hazánk megmentéséért vívott hősies küzdelmük rövid krónikája.

„A Rongyos Gárda története (szerző: Gaudi-Nagy András)

A XX. század második, vérzivataros évtizedében jött létre az a különleges hazafias, fegyveres alakulat, amely Rongyos Gárda néven vált ismertté.

Bár az első világháború végén nem állt idegen katona magyar területen, hazánk mégis a vesztes oldalon fejezte be a háborút.

A hazatérő magyar katonákat a Károlyi kormány lefegyverezte, ezzel szabad bejárást biztosítva ellenséges szomszédainknak, akik megszállták Felvidéket, Délvidéket és Erdélyt, csekély számú hadseregekkel.

1919 tavaszán a kommunista hatalomátvétellel megkezdődött a vörös terror. Ezekben a nehéz időkben, április 18-án hozta létre egy kiváló katonatiszt, Héjjas Iván a Kecskemét környéki tanyavilágban a Rongyos Gárdát. Olyan katonatisztek, gazdák, munkások, napszámosok és diákok csatlakoztak hozzá, akik nem szerették volna tétlenül nézni Magyarország szétesését és hajlandók voltak életüket áldozni a hazáért.

Legfőbb jelmondataik: „Magyarország a magyaroké, Magyarország határai nem a maiak, hanem a háború előttiek. Ezekért és a magyarságért készek vagyunk bármelyik pillanatban életünket adni.”

Először a vörös terrort végrehajtó kommunisták ellen védték a tanyavilágban a gazdákat. Több sikeres rajtaütést hajtottak végre a fosztogató és kegyetlenkedő vörösökön, akiktől sok fegyvert is szereztek.

Ezt követően a románok támadását állították meg Szolnoknál, a menekülő vörös katonáktól elvett fegyverekkel.

A román megszállás idején, a Duna-Tisza közén több vakmerő és sikeres akciót hajtottak végre a megszállók ellen.

1920. június 4-én az igazságtalan trianoni diktátum alapján Magyarország elveszítette területének és lakosságának kétharmadát. 1921. augusztus végén kellett volna átadni az Ausztriának ítélt Őrvidéket (Vas, Moson és Sopron vármegyék nyugati részei, kb. 4000 km2). Ezt akarta megakadályozni a Rongyos Gárda több ezer elszánt fegyverese. Ez volt a Nyugat- magyarországi felkelés.

Az első ütközetet augusztus 28-án nyerte meg a Rongyos Gárda Ágfalvánál, ahol tízszeres túlerőt kergettek vissza Ausztriába. Majd ezt követő egy hónap alatt több, egytől-egyig győztes csatát vívtak meg és ezzel felszabadították az elcsatolt Őrvidéket. Itt kikiáltották a független Lajta-bánságot.

Ezáltal jött létre az egyezség Velencében Magyarország és Ausztria között, miszerint Magyarország kivonul a visszaszerzett területekről, ha népszavazást tartanak Sopronban és 8 környező faluban, arról hogy melyik országhoz tartozzanak.

1921. decemberben tartották a népszavazást, amely azt eredményezte, hogy Sopron és a 8 falu (Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva) Magyarországhoz visszatért.

A Rongyos Gárda 1938 őszén lendült ismét támadásba a Csehszlovákiához csatolt Kárpátalján. Számos rajtaütést és más gerillaakciót (pl.: vasúti sín és távközlő-vezeték robbantás) hajtottak végre a megszálló cseh csapatok ellen. Visszaverték a Munkács elfoglalására törő cseh katonákat. Ezzel vált lehetővé, hogy 1938. november 2-án megkötött első bécsi egyezménnyel sokkal nagyobb területet (12109 km2, közel 900.000 magyar lakos) kapott vissza hazánk, mint amennyit a csehek kínáltak.

Közreműködtek Kárpátalja katonai erővel történt visszaszerzésében is. Tervezték Erdélyben való bevetésüket is, de erre már nem került sor.

A Rongyos Gárda példát mutatott az önzetlen és bátor hazaszeretetből. Közülük sokan áldozták életüket hazánkért, mégsem elég ismertek és elismertek.”

A Rongyos Gárda megalakulásának napjáról így ír Domonkos László: „A HÉJJAS NYÁRFA ÁRNYÉKÁBAN ” c. könyvében:

” Kicsit hűvös, de ígéretes szép tavaszi este. A fel-feltámadó szél friss föld- és zöldülő lombillatot, némi távolabbi mozdonyfüst és parasztszekerek ló- meg széna szagát sodorja a lajosmizsei vasútvonaltól és a kunszentmiklósi úttól balra alig egy – Kecskeméttől hat – kilométerre levő tanya felé. A közelben vasútimegálló-tábla: “Héjjas nyárfa megálló”. Már vagy két-három napja óvatos, de érezhetően nagy a sürgés-forgás errefelé: jönnek-mennek, a szokásosnál jóval többen és sűrűbben. A természet körös-körül nyitásra készül – valami csöndesen gomolygó kezdet, valami jóféle reménykedés a levegőben: a fű, a fák, a növények, a bogarak és madarak nem ismerik egymást, csak a könyörtelen, alkalmi kalandoknak fittyet hányó törvényeket…Különös, nagyon különös tavasz van Magyarországon…”

Adózzunk tisztelettel a Rongyos Gárda hősei előtt, akik fegyverrel kényszerítették ki az 1921. dec. 14-16 közötti népszavazást, amelynek révén Sopront és környékét (257 km2) visszaszereztük.

Példájuk örökérvényű ösztönzést ad arra, hogy nem fogadhatjuk el a trianoni diktátumot és a legreménytelenebb helyzetekben is van esély változtatni a nemzetünket fenyegető sorscsapásokon.

Ma már egyre többek számára egyértelmű, hogy az EU diktátumai, a háttérhatalmak és csatlósaik ellen is harcolnunk kell a magyar igazság és önrendelkezés megvédése, érvényesítése érdekében.

Honfitársi köszöntéssel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu)  ügyvezetője

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató