2021. május 16. - Botond, Mózes
EUR : 356.16
USD : 293.74
Időjárás ikon17°11°

Dánia hazaküldi a szír migránsokat

Közel száz szír migráns kapott végzést a napokban a dán hatóságoktól, amiben az áll, hogy megszűnt a jogalapjuk az országban élni, azaz visszavonták tartózkodási engedélyüket, el kell hagyniuk Dániát. Várhatóan hasonló levél érkezik a közeljövőben több száz további, Damaszkusz környékéről származó menekült részére. Jeppe Kofod külügyminiszter nemrégiben egy interjúban azzal indokolta a lépést, hogy mivel három éve a szír fővárost és a tágabb régiót teljesen a szír kormányerők tartják ellenőrzésük alatt, a helyzet jelentősen javult a térségben, a szírek immár biztonsággal visszatérhetnek. – Mindig is őszinték voltunk, egyértelművé tettük az első naptól, hogy a szírek tartózkodási engedélye ideiglenes, és a védelem visszavonható, ha már nincs rá szükség – magyarázta Mattias Tesfaye bevándorlási és integrációs miniszter is. A tárcavezető ezzel a korábbi szociáldemokrata kabinet 2013-as rendelkezésére utalt, amely bevezette az ideiglenes tartózkodási engedélyt, amelyet elsősorban azoknak szántak, akik polgárháborús területről érkeztek.

Bezárnák a kapukat minden illegális bevándorló előtt.

Dánia az elmúlt tíz évben, a szíriai háború kitörése óta, 35 ezer szír menekültet fogadott be. Egyelőre csak 350 visszavont engedélyről beszél a minisztérium, de a visszaszállítást – más módszerrel – már tavaly megkezdték. A magyar kormányhoz hasonlóan – amely a Hungary Helps program segítségével a közelmúltban kétszáz menekült szír családnak segített visszaköltözni szülőföldjére – Dánia is segíti, vagy inkább ösztönzi a visszatelepülést. Az elmúlt évben tették először lehetővé nekik, hogy úgynevezett hazatelepülési támogatást vegyenek igénybe.

A 100-200 ezer koronát összeget (5-10 millió forint) tavaly 137-en kérték és kapták meg.

Dánia nemcsak hogy az egyetlen ország az Európai Unióban, amely megkezdte a tartózkodási engedélyek visszavonását, hanem az egyetlen nyugati baloldali kormány, amelyik a migráció visszaszorításán dolgozik. Januárban jelentette be a dán miniszterelnök, hogy kormányának az a célja, hogy az ország egyetlenegy migránst se fogadjon be. Az elmúlt évben egyébként 1547-en folyamodhattak menekültstátusért, ami jelentős csökkenés az előző évekhez képest. Ezt a számot szeretné mindinkább a nullához közelíteni a Mette Frederiksen vezette kabinet. Összehasonlításképpen a szomszédos Svédországban lakosságarányosan több mint hétszer annyi Európán kívüli kérvényezett menekültstátust.

Koppenhága keresi az utat, hogyan lehet a már kialakult, a bevándorláshoz köthető problémákon is segíteni. A jelek szerint bátor, az európai fősodorral szembemenő intézkedésekkel igyekszik megszüntetni a párhuzamos társadalmakat, visszaszorítani a bűnözést, javítani az integráción, valamint a szélsőséges iszlám térnyerését megelőzni. Az előző, polgári kormány alatt, 2018-ban széles politikai egyetértésben született meg a „gettócsomag”, amely 2028-ig tizenhárom elgettósodott lakónegyedet akar felszámolni. Ez a terv a mostani, szociáldemokrata kormány napirendjén is szerepel. Három éve az akkori miniszterelnök, Lars Løkke Rasmussen újévi beszédében arra figyelmeztetett, hogy egyes külvárosi negyedekből a bűnözés és az erőszak továbbterjedhet, és „repedések jelenhetnek meg Dánia térképén”. Hozzátette, hogy a gettóknak meg kell szűnniük, a betont össze kell törni, lakóit pedig szétszórni a társadalomban.

Hogy ne alakulhassanak ki ismét „zárványok”, a kormány harminc százalékban maximalizálja az egyes negyedekbe költöző, Európán kívülről származó bevándorlók arányát.

A bűnözés visszaszorításának és a kiskorúak védelmének érdekében is jelentős lépéseket tett Dánia, például bevezette a dupla büntetést a bandákban elkövetett olyan bűncselekményekre, mint a kábítószer-kereskedelem, betörés, vandalizmus, valamint jogalapot teremtett a bűnelkövetők kitoloncolására is. Március közepén lépett életbe az a törvény, amely megtiltja a dániai muszlim közösségek külföldi finanszírozását. A törvény nem titkolt célja az, hogy elejét vegye a szélsőséges iszlám terjedésének, illetve a terrorizmus finanszírozásának. A kérdés akkor kapott először nagyobb nyilvánosságot, amikor kiderült, a koppenhágai Taiba-mecset ötmillió korona (240 millió forint) támogatást kapott Szaúd-Arábiából. Az új rendelkezés értelmében legfeljebb tízezer koronát fogadhatnak el muszlimok.

Bár úgy tűnik, az EU sokkal elnézőbb Dániával, mint Magyarországgal, és fel sem merült kötelezettségszegési eljárás indítása a skandináv ország menekültügyi szabályozása miatt, de azért kapott kritikát a Frederiksen-kabinet, elsősorban a jogvédő szervezetektől. Az Amnesty International azt követelte, hogy Dánia állítsa le a szírek visszaküldését, mert Szíriában fennáll a jogsértések kockázata. Felteszik a kérdést: vajon Törökország, amely több millió szír menekültet fogadott be, hogyan fog arra reagálni, ha egy kicsi és gazdag ország nem akarja befogadni a szíreket? Az ENSZ menekültügyi szervezete is megszólalt az ügyben, szerintük a szíriai helyzet még nem teszi lehetővé a migránsok biztonságos visszatérését. Ez nem tántorítja el a dán kormányt, ahogy az előző években, továbbra is következetesen képviseli azt a kormányokon átívelő meggyőződést, miszerint a korlátlan migráció – és valójában az integráció – sehová sem vezet.

Forrás: Magyar Nemzet

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató