2021. június 24. - Iván
EUR : 349.28
USD : 292.7
Időjárás ikon36°23°

TASZ: A védettségi igazolvány diszkriminatív és alaptörvény-ellenes

A szervezet szerint az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet Facebook-oldalán foglalta össze aggályait azokról a kedvezményekről, amelyek az oltási igazolványok birtokosait megilletik. Úgy tűnik, a jogvédők egyenesen alaptörvény-ellenesnek tartják a kormány tervezett intézkedését:

„A kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, de ekkor még nem alakult ki a védettsége. 

Az igazolvány és a kormány kommunikációja hamis biztonságérzetbe ringatja az embereket. Pedig a védettség csak a második oltás után alakul ki, ezért a kártyát is csak ez után lehetne kiadni” – áll a közleményben.

Hozzátették: „Mindez romba dönti azt a jogi érvelést is, ami megengedi, hogy az igazolvánnyal látogathatók legyenek a közösségi terek. Ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés azonban már nem fogadható el, diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes.”

Gervai Nóra aggályai

Az Indexnek Gervai Nóra egészségügyi szakjogász fejtette ki a védettségi igazolásokkal kapcsolatos aggályait. A szakember szerint „egyrészt létezik egy időbeli különbségtétel, így a védettségi kártyát, függetlenül attól, hogy pontos ismeretünk lenne a vakcinák hatásosságának időtartamáról, a beoltottaknak határozatlan időre adják ki, míg a betegségen átesettek számára fél évre. Emellett pedig kérdéseket vet fel az is, hogy azok esetében, akik saját maguk igazolják, hogy a betegségen átestek, azoknak a kártya kiváltása pénzbe kerül. A védettségi igazolással kapcsolatban szerinte az is probléma, hogy már az első oltást követő nyolc napon belül postázzák, ami hamis biztonságérzetet ad a beoltottaknak.”

Arányosság és szükségesség

Gervai Nóra szerint az alapjogok korlátozásának van egy kritériumrendszere, így az csak jogos cél érdekében történhet. Ilyen jogos cél lehet a közegészség védelme, illetve az ország gazdasági jóléte. A szakértő szerint a jogos cél nyilvánvalóan megvan, de ezenfelül, az alapjogokat korlátozó intézkedéseknek szükségességi és arányossági követelményeknek is meg kell felelniük. A szükségesség azt jelenti, hogy létezik egy olyan kényszerítő erejű társadalmi igény, ami miatt az alapjog korlátozása szükséges, az arányosság feltétele pedig az, hogy csak a legkevésbé korlátozó módon lehet az alapjogainkat szűkíteni.

Diszkrimináció?

Gervai Nóra szerint

diszkriminációt valósíthatna meg az, ha a védettségi igazolások többletjogosítványokat hordoznának,

addig mindenképp, amíg az oltást felvenni kívánók teljes köre nem kapta meg a vakcinát. Ha azonban ez a kör – vagyis a KSH jelenlegi adatai szerint a népesség 60 százaléka – beoltatta magát, akkor elértünk egy olyan átoltottsági szintet, ami fölött erre a rendszerre közegészségügyi indokból nincs szükség. Eddig az időpontig pedig a megfelelő gazdaságvédelmi intézkedések, támogatások, munkavállalót és munkáltatót védő szabályok – például a táppénzszabályok átgondolása – kiválthatják a védettségi igazolás bizonytalan rendszerét, írja az Index.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató