2021. június 20. - Rafael
EUR : 355.38
USD : 298.31
Időjárás ikon31°19°

Gigantikus pénzosztásra készül a kormány

Jelentős mozgásteret biztosít a kormánynak a megemelkedett költségvetési hiánycél. A gazdaság helyreállítására eddig csaknem 10 000 milliárd forint felhasználásáról döntött a kabinet.

Mivel az árindex várhatóan továbbra is az átlagosnál jobban nő majd, és a volumenbővülés is jelentős lehet a következő egy-két évben, reális esély van arra, hogy tovább emelkedjen Magyarországon a GDP-arányos beruházási ráta – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, miután kiderült:

a 2021-es költségvetésben a GDP mintegy 12 százalékának megfelelő, 6000 milliárd forintos gazdaság-újraindítási alapot állított fel a kabinet, amelyben továbbra is meghatározó a felhalmozási kiadások súlya.

A szakember úgy látja, hogy ez az alap jelentősen támogatja az idei növekedést, ám nem jelent egy az egyben stimulust,

a kifizetések jelentős része a vírus nélkül is vélhetően megvalósult volna, hiszen a gazdaságvédelmi alapba a legkülönbözőbb programok kerültek bele.

Érdemes hozzátenni, hogy a járvány első hulláma idején létrehozott alap terhére mintegy 3000 milliárd forint értékű beruházásról döntött tavaly a kormány, amely ugyan a pénzforgalmi hiányban megjelent, ennek jelentős részét eredményszemléletben csak az idén lehet elkölteni. Emellett

minden esély megvan arra, hogy gazdaság-újraindítási alap év közben tovább hízzon, a költségvetésben a kabinet rendelkezésére áll további 1500 milliárd forint, amelynek felhasználásáról saját hatáskörben dönthet, bár ennek részletei még nem ismertek.

Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjúban is tett rá utalást, hogy lesznek még módosítások az idei büdzsében.

A kormány terveiből az is kiderült, 2021-ben lendületet vehetnek az uniós programok. Míg a korábbi években rendre 2000-2200 milliárd forint uniós kiadás volt betervezve a költségvetésbe, az idén már 2500 milliárd.

Ugyanakkor jól látható, hogy a költségvetés beruházási jellegű kiadásai között egyre látványosabb a hazai finanszírozás erősödése, a magasabb hiánnyal összefüggésben ugyanis a fejlesztések egyre nagyobb hányada a büdzsé terhére valósul meg.

Míg például a gazdaság-újraindítási alapban az IKOP-, IKOP Plusz- és CEF-projektek együttes összege 394 milliárd forint, nemzeti forrásként infrastrukturális fejlesztésekre 476 milliárdot tervezett be a kormány, de tavaly is közel 470 milliárdot különített el hasonló célokra. Bár egyelőre a települési önkormányzatok fejlesztéseit támogató TOP és TOP Plusz pályázatok 332 milliárd forintos kerete még nagyobb, mint a Modern városok program 50 vagy a Magyar falu program 192 milliárdos tétele, jó okunk van feltételezni, hogy a költségvetés várható módosításával ez az arány változhat az év további részében. Ettől függetlenül Regős Gábor úgy látja, hogy

a kormány a büdzsé tehermentesítése érdekében igyekszik a különböző uniós programokon keresztül finanszírozni azt, amit lehet, hogy a hiány viszonylag normális keretek között maradjon.

A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője egyúttal figyelmeztetett, hogy a kiadásoknál törekedni kellene arra, hogy azok hatékonysága megfelelő legyen, tehát az elköltött pénz hosszú távon is segítse a növekedést, elsődlegesen pedig azokat az ágazatokat támogassa, amelyeket a legsúlyosabban érintett a járvány. Elsősorban magas hozzáadott értéket előállító beruházásokra lenne szükség, épp ezért kiemelten fontos az oktatás fejlesztése, a digitalizáció, illetve a zöldgazdaságra való átállás.

Forrás: Vg.hu

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató