2021. június 20. - Rafael
EUR : 355.38
USD : 298.31
Időjárás ikon31°19°

Fordulat: Az Európa Tanács megvizsgálja Soros befolyását Strasbourgban

Váratlan fordulat: Európa Tanács megvizsgálja az Emberi Jogok Európai Bíróságának függetlenségét

Magyar kormánypárti képviselő is fontos szerepet játszik a folyamatban

Ahogy arról korábban a magyarországi közvélemény is értesülhetett Soros György beszivárgott az Emberi Jogok Európai Bíróságába (EJEB). A nyolc fejezetre osztott terjedelmes írásában a Les valeurs actuelles című francia konzervatív magazin szerzőjének, Grégor Puppincknak, Európai Jogi és Igazságügyi Központ (ECLJ) vezetőjének kutatására hivatkozva az újság azt részletezi, hogyan folytat befolyásolási és lobbitevékenységet az EJEB-ben civil szervezetek közreműködésével mintegy húsz éve az amerikai-magyar milliárdos.

Az első fejezetben Puppinck nyomán, aki az EJEB 2009 óta hivatalban volt 100 bírójának az életrajzában a civil szervezetekkel tartott kapcsolatait térképezte fel, a szerző Soros-bírákról számol be, ezek között említi a magyar Sajó András egyetemi tanárt, a Közép-európai Egyetem egyik alapítóját.

A legfrissebb hír, hogy az Európa Tanácsban a parlamenti képviselők írásbeli kérdésére a Miniszteri Bizottság megismételte, hogy ragaszkodik az Emberi Jogok Európai Bírósága bíráinak függetlenségéhez, és további ellenőrzési eszközöket fontolgat. Egy nemrégiben készült jelentés elítélte néhány civil szervezet túlzott képviseletét az EJEE-ben.

Több parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolva az Európa Tanács 47 tagállamának külügyminiszterei válaszoltak az EJEB bíráinak függetlenségével kapcsolatos aggodalmakra. Három külön kérdést tettek fel a Parlament tagjai, közülük kettőt az EPP, az európai konzervatív jobboldal pártja.

A parlamenti képviselők rámutattak az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírái közötti összeférhetetlenség kockázatára, támogatva az ECL jelentésének következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy a mintegy száz bíró közül, akik az EJEE-ben ültek tíz évig, huszonkettő közvetlenül ugyanattól a nem kormányzati szervtől vagy az általa finanszírozott Nyílt Társadalom Alapítványtól származik. Ez a bizonyos jelentés ​​88 olyan esetet sorolt fel, amelyekben a Nyílt Társadalomhoz tartozó civil szervezet valamilyen formában befolyásolhatta az ítélethozatalt, és ahol a bírák közül legalább az egyik ugyanabból a „körből” származott.

A kizárási eljárások még mindig nagyon homályosak

Írásbeli kérdéseikben a parlamenti képviselők kiemelték az európai bírák kis számát, akik korábban bírósági tisztséget töltöttek be, és azzal vádolják az EJEB-t, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonított az ügyvédeknek; egy esetleges összeférhetetlenség esetén elítélték a hatékony kizárási és megtámadási eljárás hiányát is. Zsigmond Barna Pál, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselője azt kérdezte: „Milyen intézkedéseket fog hozni a Miniszterek Bizottsága a Bíróság reformjának részeként a rendszer gyengeségeinek orvoslására és a bíróság hitelességének helyreállítására?”

2024-ig további lépéseket lehet tenni a bírák függetlenségének megerősítése érdekében

A Miniszterek Bizottsága válaszának preambulumában emlékeztet a bírák kinevezésének rendszerére, amelyet 2010-ben hoztak létre a bíróság függetlenségének garantálása érdekében, szakértői tanácsadó testületet bízva meg azzal a feladattal, hogy véleményt nyilvánítson a tagállamok által bemutatott három jelöltről. Különösen felelősek a lobbi-tevékenységet folytatók az alkalmasság és a függetlenség felmérésének tekintetében. Megemlíti a Parlamenti Közgyűlésben folyamatban lévő munkát, „amelynek célja a bírói választási eljárások átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása”, elismerve, hogy ez a tárgykör még további tanulmány tárgyát képezheti. 2024-ig új intézkedéseket kell hozni a bírák függetlenségének megerősítése érdekében.

Az ECLJ jelentésében javasolt egyik intézkedés a következőt tartalmazta: „Kérje az EJEB bíráit, hogy hivatalba lépéskor nyilatkozzanak érdekeltségeikről.”

Korábban az ügyben több, Magyarországon is ismert civil szervezet neve is felmerült. A Helsinki Bizottsággal például hét bíró működött együtt, köztük a bolgár Yonko Grozev is, akit az EJEB egyik testületének elnökévé választottak. A Soros-alapítvány előszeretettel támogatja a szervezet egyes országokban működő leágazásait. A bulgáriai Helsinki Biztottság 2016-ban 460 ezer dollárt kapott, 2018-ban pedig 320 ezret. A magyarországi szervezet 2016-ban 610, míg 2018-ban 50 ezer dollárt kapott.

Forrás: Tűzfalcsoport

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató