Ha Oroszországon és a délkelet-ukrajnai szakadárokon múlik, el lehet kerülni a háborút a Donyec-medencében – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, szerdán közölt interjúban.
“HA EZ TŐLÜNK FÜGG ÉS A (DÉLKELET-UKRAJNAI SZAKADÁR) MILÍCIÁKTÓL, MÁR AMENNYIRE AZ Ő ELVI MEGKÖZELÍTÉSEIKET ÉRTJÜK, AKKOR A HÁBORÚT EL LEHET ÉS EL KELL KERÜLNI. AZ UKRÁN OLDALRÓL, (VOLODIMIR) ZELENSZKIJ (UKRÁN ELNÖK) OLDALÁRÓL SZÓLVA NEM BOCSÁTKOZOM TALÁLGATÁSBA, MERT A KÜLSŐ MEGNYILVÁNULÁSOK ALAPJÁN SZÁMÁRA AZ A LEGFONTOSABB, HOGY HATALMON MARADJON, ÉS EZÉRT KÉSZ MINDEN ÁRAT MEGFIZETNI, BELEÉRTVE AZT, HOGY A NEONÁCIK ÉS AZ ULTRARADIKÁLISOK KEDVÉBEN JÁRJON, AKIK TOVÁBBRA IS TERRORISTÁNAK NYILVÁNÍTJÁK A DONYEC-MEDENCE MILÍCIÁIT”
– mondta.
Lavrov részrehajlással vádolta a nyugati országokat a délkelet-ukrajnai konfliktus résztvevőivel kapcsolatban. Szerinte azonban az Európai Biztonsági és Együttműködés Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek statisztikájából kiderül, hogy a szakadár területeken ötször annyi polgári személy és objektum sérül meg, mint azokon, amelyek az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt állnak, és hogy az összetűzések túlnyomó többségében “Kijev kezdi a csapásmérést a polgári objektumra, a felkelők pedig válaszul azokat a pontokat támadják, ahonnan tüzelnek”.
Kifogásolta, hogy a Nyugat “nem tudja vagy nem akarja rákényszeríteni” Zelenszkijt a rendezésről megkötött, az ENSZ BT által jóváhagyott, ezért kötelező érvényű minszki megállapodások végrehajtására. Rámutatott, hogy ennek rendelkezéseit nem lehet kétféleképpen értelmezni, és csakis a meghatározott sorrendben lehet végrehajtani, vagyis az orosz-ukrán határ ellenőrzésének átvétele Kijev által nem előzheti meg a szakadár területek különleges státusának alkotmányba foglalását és az általános amnesztia kihirdetését.
“ÁLTALÁNOSSÁGBAN ELMONDHATÓ, HOGY AZ ERKÖLCSI ÉS NEMZETKÖZI JOGI IGAZSÁG A MI OLDALUNKON ÉS A MILÍCIA OLDALÁN ÁLL. ÉS ÚGY GONDOLOM, NEM SZABAD ELENGEDNI A HOROGRÓL ZELENSZKIJ URAT ÉS EGÉSZ CSAPATÁT, AMELY ÚGY VONAGLIK, AHOGY CSAK TUD”
– fogalmazott Lavrov.
A Zelenszkij által kezdeményezett orosz-ukrán csúcstalálkozó kilátásaival kapcsolatban azt mondta, hogy Kijevnek a minszki megállapodások értelmében nem Moszkvával, hanem Donyeckkel és Luhanszkkal kellene tárgyalnia a rendezésről.
Lavrov más témákról szólva Nagy-Britanniát “aktív és nagyon komoly” aknamunkával vádolta meg, amelynek célja, hogy befolyásolja az EU tagállamok Oroszországhoz való viszonyát, annak ellenére, hogy a szigetország már kilépett az unióból. Méltatta Heiko Maas német külügyminiszternek a hét évvel ezelőtti csehországi hadianyagraktár-robbanással kapcsolatban tett kijelentését, amelyben – a nézeteltéréseket nem szőnyeg alá söpörve – a párbeszéd szükségességéről beszélt.
Lavrov egy szerdai sajtótájékoztatón azzal a bolgár váddal kapcsolatban, hogy orosz állampolgároknak közük volt négy, bolgár hadianyaggyárakban 2011 és 2020 között végbement robbanáshoz, úgy vélekedett, hogy Szófia Prágán is túl akar tenni a Moszkva elleni vádaskodásban. Úgy vélekedett, az Európai Uniónak tisztáznia kell, hogy magánvállalkozók milyen fegyverekkel kereskednek és milyen hadianyagot tárolnak Csehországban és Bulgáriában, és a tagállamai teljesítik-e a fegyverkereskedelemről kötött megállapodások rendelkezéseit. Rámutatott, hogy sajtóértesülések szerint Emilijan Gebrev bolgár fegyverkereskedő a nemzetközi szerződések által tiltott gyalogsági aknák alkatrészeivel kereskedett.
“MÉG JÓ, HOGY FERENC FERDINÁND NAGYHERCEGET NEM MI ÖLTÜK MEG, DE A JELEK SZERINT EFELÉ HALADUNK”
– jegyezte meg a tárcavezető
Lavrov az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország elkezdte egy önálló fizetési rendszer kialakítását arra az esetre, ha lekapcsolnák a SWIFT-ről. Megemlítette, hogy már működik a Mir bankkártyarendszer, amely kapcsolatokat épít ki egyebek között kínai és japán szolgáltatókkal és a Maestro kártyával is. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kíván elszigeteltségbe vonulni, de kialakította biztonsági hálóját, amely egyben a SWIFT rendszer alternatívája lehet.
