A magyar társadalom a jobboldal felé orientálódik, de a konzervatív és a liberális tábor között mostanra nyílt ideológiai verseny alakult ki – állapítja meg egy, a politikai identitásokról szóló friss politikatudományi kutatás. E szerint a Jobbik szavazói liberálisok lettek, a radikalizmus ma már a kormánypártiakhoz kötődik, míg a járvány főleg a biztonságvágyat erősítette meg.
Ezek szerint:
A magyar társadalom mindenesetre az értékrendszerek szempontjából is nagyon vegyes, és politikailag is egyre polarizáltabb.
A magyar társadalom valamivel még a korábbiaknál is polarizáltabbnak tűnik politikai-ideológiai szempontból. Ez jelenhet meg abban is, hogy az elmúlt három évben körülbelül a duplájára nőtt (most 12 százalék körül van) a magukat radikálisnak vallók aránya. Általában talán azt várhatnánk, hogy a radikálisok nem feltétlenül a mindenkori hatalmat támogatják, de ez most Magyarországon máshogy van. Míg három éve még a Jobbik táborában volt arányaiban a legtöbb, magát radikálisnak nevező szavazó, mostanra a Jobbik mérséklődött, miközben
„a Fidesz választói statisztikailag releváns módon radikalizálódtak: a mérsékelt beállítódásúak jelentősen csökkentek, a radikálisok pedig 15 százalékponttal növekedtek”
– olvasható a tanulmányban. Mint a kutatók is utalnak rá, vagy az történt, hogy 2017 után a Jobbikról leszakadt radikális szavazók egy része a kormánypártokhoz vándorolt, vagy pedig a különböző kormányzati kampányok radikalizálták a saját szavazótáborukat – a kettő persze jó eséllyel egyaránt megtörténhetett.
A végeredmény: a parlamenti pártok közül jelenleg a Fidesz szavazói tartják magukat a legradikálisabbnak.
