Cseh Katalin a metoo szenvedélyétől dühödten utasítja vissza, hogy volt pofám lánynak nevezni őt. A nagyságos asszony közli, hogy beszélhetnek róla így a szülei, a barátai meg a politikai szövetségesei, de tőlem ezt a hangnemet nem tűri el. Eszerint egy lányt lánynak hívni nem sértő, ha a pártjának tagjai teszik, nem sértő, hogy a „momentumos lányok” köré marketingkampányt építenek, nem sértő, hogy Cseh Katalin lányságából legitimitást merítenek. Egy lányt lánynak nevezni nem sértő, ha a lány közhivatalra pályázik, és a nemével érvel maga mellett. Ő igenis egy lány – kivéve, ha én mondom, mert akkor sérelem esett: férfierőszak,- írja Puzsér a Facebookon.
Így szól a folytatás:
Ha pedig a nagyságos asszony ragaszkodik a „képviselő” megszólításhoz, akkor én meg elvárom öntől az „őfelsége” megszólítást – mert tudja, nagyságos asszonyom, bármi is az ön beosztása, bármekkora is a fizetése és bármekkora is a pofája, bármennyire szexi is a méltóságos dekoltázsa: ön a nép szolgája. Jelen esetben az enyém. A népfelség által felruházva azt javaslom önnek, hogy a cégvezetőnők helyett inkább a szegények, az elesettek, a kisemberek sorsán munkálkodjék. Higgye el, hogy aki tőzsdei cég igazgatótanácsába kerül, az nem szorul önre, hisz nem úgy nyert hivatalt, mint ön. Javaslom továbbá, hogy ha a jövőben állampolgári visszajelzés érkezik önhöz, érvelni, és ne spekulatív metoo-ügyet kreálni szíveskedjék. Az alakoskodó politikusokat túltermelték a régi nemzedékek. Köszönöm a nagyságos asszony igyekezetét, bőven el vagyunk látva velük.
