Kínos magyarázkodással reagált Lukács László György, amikor a határon túliak szavazati joga került szóba a baloldali programpontok kapcsán. A Jobbik alelnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában először kitérően azt válaszolta: – A kormányváltás szempontjából nincs igazán nagy eltérő álláspont abban a kormányprogramban, amit le akarunk tenni az asztalra.
Majd arra a kérdésre, „megmarad-e a a határon túliak szavazati joga 2022 után”, úgy reagált:
– Ezt majd meglátjuk!
– A baloldali pártok – ideértve a Jobbikot – nem beszélnek az összmagyarságról, azaz a határon túli és a kivándorolt magyarokról – válaszolta lapunk kérdésére Varga-Damm Andrea. Az egykori jobbikos képviselő szerint így azoknak a magyaroknak a jogi státusát is megkérdőjelezhetik, akik például az állampárt időszakában disszidáltak. – Hiszen jogi értelemben nem lehet különbséget tenni magyar és magyar között – ismertette a jogász végzettségű politikus, aki szerint
a Jobbik nemcsak erkölcsi és jogi, hanem politikai csapdába is sodorhatja magát az ilyen elszólásokkal.
– A DK a határon túli magyarokkal szembeni hergelésével csupán a társadalom tíz százalékát tudja megszólítani, a Jobbik pedig érthetetlen módon ezért a tíz százalékért küzd – fejtette ki Varga-Damm Andrea.
Jakab Péter pártelnök hiába közölte, hogy „15 millió magyar kormánya kívánnak lenni”, hiába tették közzé a közös kormányzás alapelveit, amelyben az is szerepel, hogy a „külhoni magyarokat az általuk meghatározott célok mentén szolgálja”, nem kommentálta korábban Vadai Ágnes és Arató Gergely DK-képviselők határon túliakkal szembeni uszításait. Ráadásul
a Jobbik elnökének tavaly márciusi, a Válasz Online-nak adott interjújából az derült ki: Jakab Péter szerint nem feltétlenül kell szavazati jog a határon túliaknak.
– Az, hogy akik nem itt adóznak, hogyan szóljanak bele az itteni politikába, szavazat szintjén, netán szószóló útján, ez legitim vita lehet – mondta az akkor frissen kinevezett pártelnök. Ráadásul az interjú után két hónappal a parlamenti vita azonnali kérdések órájában Jakab Péter azt bírálta felszólalásában, hogy a kormány 36 milliárdot költ határon túli gazdaságfejlesztő programokra.
Forrás: Magyar Nemzet
