2021. június 15. - Jolán, Vid
EUR : 350.14
USD : 289.11
Időjárás ikon25°12°

Átalakul a világpolitika, Kína lehet a nyertes

Hidegháborús időket idéz Washington és Moszkva kapcsolata, miközben Peking nevető harmadikként jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül – írja a XXI. Század Intézet elemzése szerint ebben Joe Biden amerikai elnök politikájának döntő szerepe van.

A két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország közti ellentétek a 2010-es éveket követően 2021-ben újultak ki ismét, aminek köszönhetően jelenleg Washington és Moszkva kapcsolata már-már a hidegháborús időket idézi – állapította meg a friss elemzésében a XXI. Század Intézet. A szerzők, Kosztur András és Matyi Tamás szerint

a fennálló helyzetből leginkább Kína profitálhat, aki kihasználva a civakodást nevető harmadikként az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül, külpolitikai kapcsolatainak köszönhetően pedig az afrikai kontinens és Latin-Amerika után, immár Európában is egyre jelentősebb gazdasági kapcsolatokra tudott szert tenni.

Rámutattak, Kína felemelkedéséből Magyarország is sokat profitálhat, ugyanis a kormány, felismerve a világpolitikai folyamatok változását, az elmúlt években több fontos partnerséget is kötött a szuperhatalmak között egyre előkelőbb helyet elfoglaló országgal.

A kelet–nyugati feszültség és szembenállás történetének felidézése után emlékeztettek, Donald Trump amerikai elnök 2016-os megválasztásával valamelyest javult a helyzet. Trump ugyanis amellett, hogy a korábban az amerikai külpolitikát meghatározó demokráciaexport helyett az ország belpolitikai problémáinak megoldására össz­pontosított, igyekezett kiegyensúlyozottabbá tenni az amerikai–orosz kapcsolatokat, és felismerte, hogy országa kihívója immár nem Oroszország, hanem Kína.

Az Oroszországgal szembeni szankciós politika azonban Trump alatt is fennmaradt – mutattak rá –, sőt időnként újabb szankciók kivetésére is sor került. A demokratákhoz közeli amerikai deep state, azaz mélyállam pedig folyamatosan napirenden tartotta az amerikai belügyekbe való orosz beavatkozás vádját, ami a gyakorlatban megbénította Washington és Moszkva közeledését, az oroszok pedig a nyugati gazdasági lehetőségek beszűkülésével párhuzamosan egyre inkább a feltörekvő Kína felé fordultak – hívták fel a figyelmet a szerzők.

A demokrata amerikai elnök, Joe Biden 2020-as megválasztása után ismét drasztikusan romlani kezdett Oroszország és az Egyesült Államok viszonya. A szerzők szerint ebben jelentős szerepet játszottak a nyugati és keleti vakcinák körül kialakult diplomáciai csatározások is, mivel több nyugati ország a mai napig a keleti soft power – azaz puha erő – eszközeként tekint az oltóanyagokra. A legnagyobb törést az okozta márciusban, hogy Biden egy interjúban igennel felelt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Az amerikai elnök kijelentése azért is tekinthető kifejezetten súlyosnak, mert korábban még a hidegháború éveiben sem volt példa hasonló megnyilvánulásokra a felek részéről” – mutattak rá.

Az amerikaiak és oroszok hidegháborús csörtéjével párhuzamosan Moszkva és Peking a korábbiaknál is szorosabbra tudta fűzni kapcsolatait, Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter nyíltan az amerikai hegemónia megtörésének szükségességéről és a szankciós politikával szembeni együttműködésről beszélt – hangsúlyozták.

A szerzők szerint ahhoz, hogy Washington meg tudja bontani a kínai–orosz szövetséget, vélhetően először olyan külpolitikai vonalvezetést kellene kialakítania, amely a hidegháborús vagdalkozás helyett az amerikai érdekek képviseletére koncentrál.

„Enélkül ugyanis Peking és Moszkva további közeledése várható”

– jegyezték meg.

Forrás: Magyar Hírlap

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató