Hidegháborús időket idéz Washington és Moszkva kapcsolata, miközben Peking nevető harmadikként jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül – írja a XXI. Század Intézet elemzése szerint ebben Joe Biden amerikai elnök politikájának döntő szerepe van.
A két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország közti ellentétek a 2010-es éveket követően 2021-ben újultak ki ismét, aminek köszönhetően jelenleg Washington és Moszkva kapcsolata már-már a hidegháborús időket idézi – állapította meg a friss elemzésében a XXI. Század Intézet. A szerzők, Kosztur András és Matyi Tamás szerint
a fennálló helyzetből leginkább Kína profitálhat, aki kihasználva a civakodást nevető harmadikként az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül, külpolitikai kapcsolatainak köszönhetően pedig az afrikai kontinens és Latin-Amerika után, immár Európában is egyre jelentősebb gazdasági kapcsolatokra tudott szert tenni.
Rámutattak, Kína felemelkedéséből Magyarország is sokat profitálhat, ugyanis a kormány, felismerve a világpolitikai folyamatok változását, az elmúlt években több fontos partnerséget is kötött a szuperhatalmak között egyre előkelőbb helyet elfoglaló országgal.
A kelet–nyugati feszültség és szembenállás történetének felidézése után emlékeztettek, Donald Trump amerikai elnök 2016-os megválasztásával valamelyest javult a helyzet. Trump ugyanis amellett, hogy a korábban az amerikai külpolitikát meghatározó demokráciaexport helyett az ország belpolitikai problémáinak megoldására összpontosított, igyekezett kiegyensúlyozottabbá tenni az amerikai–orosz kapcsolatokat, és felismerte, hogy országa kihívója immár nem Oroszország, hanem Kína.
Az Oroszországgal szembeni szankciós politika azonban Trump alatt is fennmaradt – mutattak rá –, sőt időnként újabb szankciók kivetésére is sor került. A demokratákhoz közeli amerikai deep state, azaz mélyállam pedig folyamatosan napirenden tartotta az amerikai belügyekbe való orosz beavatkozás vádját, ami a gyakorlatban megbénította Washington és Moszkva közeledését, az oroszok pedig a nyugati gazdasági lehetőségek beszűkülésével párhuzamosan egyre inkább a feltörekvő Kína felé fordultak – hívták fel a figyelmet a szerzők.
A demokrata amerikai elnök, Joe Biden 2020-as megválasztása után ismét drasztikusan romlani kezdett Oroszország és az Egyesült Államok viszonya. A szerzők szerint ebben jelentős szerepet játszottak a nyugati és keleti vakcinák körül kialakult diplomáciai csatározások is, mivel több nyugati ország a mai napig a keleti soft power – azaz puha erő – eszközeként tekint az oltóanyagokra. A legnagyobb törést az okozta márciusban, hogy Biden egy interjúban igennel felelt arra a kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt. „Az amerikai elnök kijelentése azért is tekinthető kifejezetten súlyosnak, mert korábban még a hidegháború éveiben sem volt példa hasonló megnyilvánulásokra a felek részéről” – mutattak rá.
Az amerikaiak és oroszok hidegháborús csörtéjével párhuzamosan Moszkva és Peking a korábbiaknál is szorosabbra tudta fűzni kapcsolatait, Szergej Lavrov orosz és Vang Ji kínai külügyminiszter nyíltan az amerikai hegemónia megtörésének szükségességéről és a szankciós politikával szembeni együttműködésről beszélt – hangsúlyozták.
A szerzők szerint ahhoz, hogy Washington meg tudja bontani a kínai–orosz szövetséget, vélhetően először olyan külpolitikai vonalvezetést kellene kialakítania, amely a hidegháborús vagdalkozás helyett az amerikai érdekek képviseletére koncentrál.
„Enélkül ugyanis Peking és Moszkva további közeledése várható”
– jegyezték meg.
Forrás: Magyar Hírlap
