2024. március 29. - Auguszta
EUR : 395.83
USD : 367.33
Időjárás ikon19°

Európai Egyesült Államokat csinálna az EU-ból a hatalomra jó eséllyel pályázó német párt

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint úgy néz ki, hogy az őszi német választások után nem lesz német kormány Zöldek nélkül – bár az még megjósolhatatlan, hogy a Zöldeké lesz-e a vezető szerepe. Mivel új szereplőként vehetnek részt a kormányzásban, ezért fontos látni, hogy milyen szakpolitikai ígéretekkel kampányol Annalena Baerbock pártja. A Commerzbank összegyűjtötte a Zöldek legfőbb szakpolitikai állításait. Nem meglepő módon a környezetvédelmi kérdések és gazdasági kérdések előkelő helyen szerepelnek a párt programjában. A német Zöldek szigorúbb szabályozást és jelentősebb újraelosztást ígérnek, a Commerzbank ezen a téren a szociáldemokratákkal és a Linkével helyezi őket közös platformra, de szerintük a környezetvédelmi kérdésekben a CDU-CSU-val is könnyen együtt tudnának dolgozni. Az EU-val kapcsolatban a jelenleginél sokkal szorosabb integrációt ígérnek, a gazdasági és pénzügyi unió további mélyítését ígérik. Az integráció végén egy egységes európai köztársaságot képzelnek el a Zöldek.

Durván négy hónap van hátra Európa legfontosabb politikai eseményéig, a német parlamenti választásig, és továbbra is megjósolhatatlan, hogy melyik formáció fogja megnyerni azt. Az előző néhány hónapban a Zöldek meredeken erősödtek, és átmenetileg át is vették a vezetést a 2005 óta megszakítás nélkül kormányzó kereszténydemokratáktól. Az előző hetek legfőbb kérdése az volt, hogy a Zöldek iránti lelkesedés mennyire tekinthető egyszeri fellángolásnak, vagy tartós lesz-e. Akkor azt vártuk, hogy a gazdaság újraindításával és a korlátozások feloldásával némileg csökken majd az elégedetlenség a kormánypártokkal szemben, és emiatt a CDU visszaveheti a vezetést a felméréseken. Ez meg is történt, az utóbbi néhány hétben ismét Angela Merkel pártja vezeti a felméréseket, de a Zöldek továbbra is nagyon szorosan ott vannak mögötte.

Ha most lennének a választások, akkor nüanszok döntenének arról, hogy a Zöldek vagy a CDU/CSU nyer-e. Ez azért nem mindegy, mert amelyik párt első helyen végez, a koalíciós tárgyalásokon előnyt élvez.

NEM TÚLZÁS MA AZT ÁLLÍTANI, LEHET, HOGY TIZEDSZÁZALÉKOK DÖNTIK MAJD EL, HOGY KI LESZ AZ ÚJ NÉMET KANCELLÁR.

Persze a győzelem még nem minden, hiszen a második helyezett még – minimális hátrányból – egy jól összerakott koalícióval megkerülheti a győztes pártot, de ez nem jellemző, és a matek nem is igazán jön ki. A jelenlegi állás szerint a CDU-CSU formációnak a Zöldekkel együtt sima többsége lehet, és erre a kereszténydemokraták alighanem hajlanának is, ha ők végeznek az első helyen. Más kérdés, hogy a Zöldeknek megérné-e ez az alku, hiszen a legnagyobb ellenzéki szerep akár még kifizetődő is lehetne a szemlátomást motivációt vesztő CDU-val szemben.

A matek viszont nagyon nehezen jön ki a Zöldek nélkül, erre a CDU-SPD-FDP koalíció esetén kerülhetne sor, de a „Németország-koalícióra” (a pártok színei után) több okból is nagyon alacsony az esély. A Zöld-SPD-Linke együttműködéssel a CDU szorulna kormányon kívülre, és ennek az eshetősége nem kizárható a CDU veresége esetén, de a tisztán és markánsan baloldali együttműködésre szintén csekély az esély, és a parlamenti többségük is nagyon minimális lenne. (A koalíciós találgatásokról korábbi cikkünkben írtunk.)

A ZÖLDEK NÉPSZERŰSÉGÉNEK MEREDEK EMELKEDÉSÉVEL NAGYON VALÓSZÍNŰVÉ VÁLT, HOGY A KORMÁNY RÉSZEI LESZNEK, A COMMERZBANK ELEMZŐI SZERINT EZ SZINTE EGYENESEN ELKERÜLHETETLEN.

A bank közgazdásza ezért összegyűjtötte, hogy a Zöldek milyen szakpolitikai ígéretekkel igyekeznek maguk mellé állítani a szavazókat. Nem meglepő módon a párt számára a környezetvédelmi kérdések a legfontosabbak, és a jelenlegi piacgazdasági rendszer szociális-környezeti szempontokat figyelembe vevő újraszervezését ígérik. A szakpolitikák fő mércéjének a globális környezeti hatásokat tekintik, és minden döntésnél mérlegelnék, hogy annak milyen hatása lenne a környezetre és a klímára.

Erősebb állam, gyengébb piac

A bank közgazdásza leszögezi, hogy a német Zöldeket nem lehet többé növekedés ellenesnek vagy nemmövekedés pártinak nevezni, de a GDP-vel kapcsolatban továbbra is kritikusak, és azt szeretnék, ha az éves gazdasági teljesítményről szóló jelentés a növekedésen kívül másról is szólna. A gazdasági jelentések mellé fontosnak tartanának egy éves jóléti jelentést is, amely figyelembe venné a természetvédelmi szempontokat, a jövedelem igazságos elosztását, vagy az oktatáshoz való hozzáférés aktuális alakulását.

BÁR MÁR NEM OLYAN RADIKÁLISAK, MINT KORÁBBAN, A PIAC EREJÉBEN TOVÁBBRA SEM BÍZNAK – HÍVJA FEL A FIGYELMET A COMMERZBANK.

Ehelyett a céljaikat elsődlegesen az állami politikákon keresztül szeretnék elérni, szabályozásokkal és ösztönző támogatásokkal szabnák meg a gazdaságpolitikai irányt. Az új munkahelyek létrehozását is elsősorban az állam által támogatott innováció és az állami beruházásokon keresztül képzelik megvalósítani. Ezzel szemben Németország árversenyképessége, mint a tőkét vonzó tényező nem játszik szerepet az elképzelésükben.



Környezetvédelmi ígéretek

A klímavédelem terén még ambiciózusabb terveket fogalmaztak meg a zöldek. A szén-dioxid kibocsátást 2030-ra 70%-kal csökkentenék az 1990-es szinthez képest – a jelenlegi uniós előírásokban 55% szerepel. Ennek érdekében az összkibocsátás tonnánkénti költségét a jelenlegi 25-ről 60 euróra kéne emelni 2023-ban, de a túlzott gyors emelés szerintük az esetlegesen felmerülő társadalmi egyensúlytalanságok miatt kerülendő (itt alighanem a kibocsátás drágulásán keresztül jelentkező végtermék-inflációt értik a Zöldek, de ezt a Commerzbank elemzője sem fejti ki).

A Zöldek inkább egyéb eszközökre, például a kibocsátási limitek, gyártási szabályozások módosítására támaszkodnának a szén-dioxid kibocsátás mérsékléséért. Például a szénerőműveket a jelenlegi 2038-as céldátum helyett már 2030-ra kivezetnék az ország energiatermeléséből, az autóipari szén-dioxid kibocsátás határértékét pedig európai szinten szigorítanák. Ezen kívül olyan elemek is szerepelnek a klímavédelmi programokban, mint a közlekedő autók mérséklése az otthoni munkavégzés feltételeinek biztosításával, valamint a lokális láncokra alapuló termelés, de bővebb részleteket erről nem árul el a program.

Magasabb újraelosztás

A másik jelentős ígéret, amelyet a Zöldek a programjukba építettek, a jóléti állam kiterjesztése. Többek között például bevezetnének garantált alap szociális ellátást, amely felváltaná a jelenlegi rendszert, és amely nem vonná maga után a szankciók lehetőségét, és amelyek sokkal jelentősebb kifizetéseket biztosítanának. Emellett hosszú távon bebetonoznák a mindenkori alapnyugdíj összegét az aktuális átlagbér 48%-ára (a jelenlegi szabályok szerint ez most épp 42% Németországban).

A Zöldek a szociális költekezéshez a forrásokat a környezeti szempontból káros tevékenységek támogatásának megszüntetéséből, a tőkejövedelmek személyi jövedelemadó hatálya alá történő bevonásával (ami a jelenlegi tőkejövedelmi adókulcs megszüntetése mellett is összességében adóbevétel-növekedést eredményezne), és vagyonadó kivetésével finanszíroznák.

A PÁRT EMELLETT A JÖVEDELEMADÓ-SÁVOKAT IS ÁTALAKÍTANÁ – A FELSŐ SÁVOKBAN ADÓT EMELNE, MÍG AZ ALSÓ SÁVOKBAN CSÖKKENTENÉ AZOKAT, EZZEL REMÉLVE TÖBBLET ADÓBEVÉTELT.

Mindemellett a tervezett bevételek mellett is az új kiadásokat (transzferek, beruházások, állami támogatások stb.) egy részét adósságból finanszíroznák a Zöldek, ezért az alkotmányos adósságfék-szabályokon is lazítanának: amennyiben beruházásokra kell az új forrás, akkor át lehetne lépni az adósság törvényi felső határát.

Több szabályozás

A Zöldek több területen is a szigorúbb szabályozásokat pártolják. A munkaerőpiacon például a megbízási szerződéssel végzett munkát tovább korlátoznák, mint ahogy a határozott idejű munkaszerződést is csak bizonyos esetekben köthetnek. A minimálbért például azonnal 12 euróra emelnék óránként, majd a jövőben a kollektív bértárgyalásokhoz igazodva emelkedne. Valamint az EU munkaidőre vonatkozó irányelvét következetesen be kell tartani.

A lakáspolitikában is több állami szerepvállalást akarnak a Zöldek, a szociális bérlakásokba például a jelenleginél több pénzt fektetnének. Emellett az albérletárakban is a több szabályozás pártján állnak, bevezetnék például az albérlet-árak emelkedésének törvényes plafonját, maximálnák a modernizációs hozzájárulást, és az albérletárak éves emelkedését 2,5%-ban maximálnák.

Európai Föderális Köztársaság

A német pártok közül a Zöldek kifejezetten integrációpártinak tekinthetők. Sőt, a Zöldek nem állnak meg az integráció mélyítéséről szóló ködös, kibontatlan ígéreteknél,

HANEM EGYENESEN AZ EURÓPAI FÖDERÁLIS KÖZTÁRSASÁG MEGTEREMTÉSÉT TŰZTÉK KI CÉLUL.

Ez a koncepció gyakorlatilag megfelel az európai föderalisták Európai Egyesült Államok modelljének, de a neve különbözik. Ennek a radikálisan elmélyülő integrációnak az első lépéseként az Európai Tanácsban (állam- és kormányfők csúcsszerve) minden egyes döntésre kiterjesztenék a többségi döntéshozatalt (a többségi döntéshozatal kiszélesítésével kampányol a Szociáldemokrata Párt is), majd az Európai Parlamentet is megerősítenék, amelynek a Tanács (jelenleg a miniszterek törvényalkotó szerve) a felső kamarájává válna.

Emellett a Zöldek az európai intézményekre a jelenleginél sokkal több kompetenciát ruháznának át. Például a Next Generation EU-hoz ideiglenesre tervezett új bevételi lábak megteremtését állandósítanák, ezzel együtt az EU gyakorlatilag saját jogkörben, a tagállamok beleszólása nélkül bocsáthatna ki kötvényeket. Emellett a szociális kiadásokban és az adózásban is több autonómiát kapna az európai közösség: például európai szinten bevezetnék az egységes szociális juttatások minimumszintjét. A társasági nyereségadót is egységesítenék, amelynek a minimuma 25% lenne.

A Zöldek megváltoztatnák a monetáris unió szerkezetét is. Egyrészt a közös monetáris politikának rugalmasabbnak kell lennie, és az inflációs célok mellett az EKB-nak jóléti és foglalkoztatottsági mutatókra kéne fókuszálnia. A Zöldek emellett kiterjesztenék a bankuniót az egységes európai betétbiztosításra is.

Semmi új a nap alatt?

A Commerzbank rövid értékelést is fűzött a fenti ígéretekhez – eszerint a Zöldek legtöbb programpontja (a szociális ellátások kiterjesztése, európai integráció mélyítése, klímavédelmi intézkedések szigorítása) abba az irányba mutat, amelybe az előző két nagykoalíció (CDU/CSU+SPD) idején a német gazdaságpolitika egyébként is mozdult. Természetesen azt a bank közgazdásza is megjegyzi, hogy a Zöldek ígéretei egyes területeken sokkal radikálisabbak, mint amennyilyennek a kormány szakpolitikái az előző ciklusokban mutatkoztak, de arról nem beszélhetünk, hogy a Zöldek hatalomra kerülésével a német kormányzat az eddigiektől eltérő, teljesen új irányt venne. Amennyiben a Zöldek lennének a domináns erő a kormányban (a felmérések szerint most épp erre van kisebb esély), akkor a kormány gyorsabban haladhatna az eddigi irányvonal mentén.

Persze sok dolog függ a koalíciós partnerektől is. Az SPD és a Linke a Zöldekkel együttműködve egy valódi, ízig-vérig baloldali koalíció lenne, sőt, a Linkének még a Zöldeknél is sokkal radikálisabb ígéretei vannak. Egy ilyen együttműködésben a gazdaságpolitika nagyobb lépést tehet a több szabályozás és nagyobb újraelosztás felé, mint a CDU/CSU-Zöld koalícióban. De mint azt fent írtuk, erre a baloldali koalícióra alacsony az esély.

A CDU/CSU-Zöld koalícióban az utóbbiaknak már több kompromisszumot kéne hozniuk a Commerzbank szerint (főleg, ha ők lesznek a kisebbik koalíciós partner), de ebben az esetben is súrlódásmentes együttműködésre számíthatunk. Ennek két oka van: egyrészt a CDU az utóbbi években jelentős mértékben „zöld irányba” tolódott, másrészt a szociális és a fiskális politikát a kormányon belül a baloldali szociáldemokraták dominálták (Olaf Scholz volt a pénzügyminiszter,  akit az SPD most kancellárnak jelöl). Bár a bank nem tér ki rá, az elemzők nagy része figyelmeztet: az SPD ígéreteiben inkább szociáldemokrata, mint tetteiben, és az évek során a párt lényegében teljesen középre tolódott, hozzájuk képest a Zöldek érezhető váltást hoznának. Emellett a Commerzbank szerint lehetnek nézeteltérések a CDU/CSU között, például a bevándorláspolitikában, de ezt a bank elemzője nem tartja áthidalhatatlan problémának.

Forrás: Portfolió

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató