Tüttő Kata szerint a budapesti tömegközlekedés olyan helyzetben van, mint az egészségügy, azt a szerelők, járművezetők elköteleződése tartja életben.
„Van egy hitelkérelem a kormány előtt, ami arról szól, hogy a BKV buszai holnapután ki tudnak-e holnapután menni vagy sem. A magyar kormány, ha azt mondja, hogy nem, akkor gyakorlatilag leállítja a buszközlekedést Budapesten” – fogalmazott Tüttő.
Azt állítja, hogy úgy örökölték meg a budapesti közösségi közlekedést, hogy hiányzott belőle 380 busz, amit azonnal le kellene cserélni.
„Ha a magyar kormány azt mondja, hogy nem engedi a BKV-nek ezt a hitelfelvételt, annak az a következménye, hogy olyan állapotú buszok mennek ki egy nagyobb számban az utcákra, amik nem élik meg a nap végét” – jelentette ki.
Tüttő elmondta: a budapestiek ebből azt vehetik észre, hogy előfordulhat, hogy nyáron nem klimatizált buszok mennek ki az utcára vagy kimaradhatnak járatok is.
„A budapesti közlekedés óriási bajban van. A normál körülmények között is a közösségi közlekedés nem egy megtérülő vállalkozás. Nem az a funkciója, hogy eredményt termeljen, hanem az, hogy lehessen közlekedni a városban. A jegyár nem fedezi, csak a szolgáltatás költségeinek nagyjából a harmadát. (...) A kétharmadát meg szokták osztani a kormányok és a városok egymással” – fejtette ki a főpolgármester-helyettes. Tüttő szerint sem a budapestiek által befizetett személyi jövedelemadóból, sem a jövedelemadóból nem marad a fővárosban egy forint sem. Megjegyezte, hogy Budapest jelenleg csak a vállalkozások által befizetett iparűzési adóból működik.
Tüttő arról is szólt, hogy a BKV ott tart, ahol az egészségügy: az elköteleződés és a Szentlélek tartja nagyjából egyben.
