Szerepel az is az anyagban, hogy a nagyvállalatoktól és a leggazdagabbaktól a közteherviselésben való nagyobb hozzájárulást kell kérni.
Kiadták a hatpárti ellenzéki összefogás közös programtervezetét. A Közös alap névre hallgató weboldalon található közlemény szerint a programot a választók véleménye után véglegesítik.
Mint olvasható, a DK-Jobbik-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd formáció között „hónapok óta tart” az egyeztetés. „Azt akartuk, hogy minden mondata olyan legyen, amelyben mindegyikünk egyetért; amelyben mindannyiunk szempontjai érvényesülnek” – írják a weboldalon.
A közlemény szerint a tervezethez bárki hozzászólhat június 30-ig. A véleményeket a [email protected] címre várják. Ezt követően fog elkészülni a végleges formája a programnak, amely a pártok szerint egy olyan közös alap lesz, „amelyet minden párt minden jelöltje vállal és képvisel majd az előválasztáson”.
Az oldalon 9 témakörbe csoportosítva találhatja meg az ellenzék 2022 utáni elképzeléseit. Olyan kérdéskörökről olvashat (a teljesség igénye nélkül), mint például az Európai Magyarország, Zöld Magyarország, Biztonságos Magyarország, Szabad Magyarország (stb). Külügyi kérdésekben külön foglalkoznak a migráció kérdésével, a Közös haza pontban pedig a nemzetpolitikával és a romák helyzetével is.
A korrupció felszámolásáról például azt írják, „véget kell vetni az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért,... létre kell hozni a korrupció elleni főügyészséget, és csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez”.
A gazdaság alpontban azt írják, hogy „szolgáltató államot kell kialakítani, ahol az állami beavatkozás a fejlődést és az egyenlő versenyfeltételeket szolgálja, garantálva, hogy a kis- és középvállalkozások ne kerüljenek adózási hátrányba a multikhoz képest. Meg kell erősíteni a Versenyhivatal jogköreit, növelni kell a függetlenségét, hogy senki se élhessen vissza az erőfölényével”.
A közpénzügyekről azt írják, „ki kell nyilvánítani a politikai akaratot az euró bevezetésére, majd megfelelő előkészítés után meg kell jelölni a csatlakozás életszerű céldátumát”. A személyi jövedelemadóról azt írják, hogy a „rendszerét igazságosabbá kell tenni, az alacsonyabb jövedelmeket terhelő adót csökkenteni kell”. Szerepel az anyagban az is, hogy „a nagyvállalatoktól és a leggazdagabbaktól a közteherviselésben való nagyobb hozzájárulást kell kérni”.
Az egészségügy átalakításáról azt tartalmazza a dokumentum, hogy „a közkiadások GDP-arányos részesedését 4 év alatt az európai átlagra kell emelni. A TB által finanszírozott ellátás javításával a lakosság által fizetett egészségügyi kiadások arányát az összes egészségügyi kiadás 20%-a alá kell szorítani”.
Forrás: Mandiner
