2021. december 05. - Vilma
EUR : 363.51
USD : 321.72
Időjárás ikon

Újabb pofon a mosléknak: Az Alkotmánybíróság szerint törvényes volt a demonstrációk tiltása a járvány alatt

Elutasította a panaszokat, illetve több esetben megszűntette azokat eljárásokat az Alkotmánybíróság, amelyek a gyülekezési jog járványhelyzet alatti korlátozása miatt indultak.



A koronavírus-járvány második hulláma alatt többek mellett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Helsinki Bizottság is tiltakoztak amiatt, hogy a fertőzésveszély miatt nem lehet – elsősorban persze kormányellenes – demonstrációkat tartani.

Ezek a szervezetek több felhívást is közzé tettek az előző hónapokban, amelyekben „a durva jogsértéssel” szemben alkotmányjogi panasz beadására buzdítottak. 

Ahogy a Helsinki Bizottság egyik februári bejegyzésében is írja,

a gyülekezési tilalom nem felel meg az Alaptörvény követelményeinek, a kormány túlterjeszkedett rendeletalkotási jogkörén,

Ráadásul a szabályozás diszkriminatív, a tilalmat biztosító szankciók pedig „dermesztő hatásúak”.

Pedig, mint írják, lett volna miért tüntetni: a választási szabályok megváltoztatása, a közpénz fogalmának szűkítése az Alaptörvényben, az egyedülállók és azonos nemű párok örökbefogadását, valamint az állami gondozott gyerekek családba kerülését megnehezítő új előírások bevezetése. De szerintük felzaklatta az embereket a Klubrádió kálváriája, az SZFE-s fejlemények, az Ódry Színpad bezárása, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése vagy számos korrupciós ügy.

A TASZ szerint „álságos arra hivatkozni”, hogy a járványkezelés minden alapvető jogot felülír. Valójában ilyenkor is csak olyan mértékben szabad az állampolgárok jogait korlátozni, ami a veszély elhárításához feltétlenül szükséges.

Felhívásukra többen is éltek a lehetőséggel így például a Szivárvány Misszió, amely a Budapest Pride 2020. december 10-ére meghirdetett tüntetésének megtiltása ellen fordult az Alkotmánybírósághoz.

Bár mivel a panaszok a kormány veszélyhelyzetet megszüntető döntése nyomán okafogyottá váltak – a testület ezért is szüntetett meg több eljárást – a határozatok fontosak, mert nem tudhatjuk, hogy lesz-e a következő hullám, ami egy újabb rendkívüli jogrend bevezetését teheti szükségessé.

Az Alkotmánybíróság nemrég közzétett, elutasító és eljárást megszüntető határozataiban hivatkozik korábbi alapdöntésére, amelyben megállapítja, hogy “a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése olyan célok, amelyek alkotmányosan igazolják az alapjogok korlátozását, így a gyülekezés szabadságának a korlátozását is.

Az alapjog korlátozásának tehát alkotmányosan igazolható, legitim célja van.

Hangsúlyozzák, hogy az Alaptörvény is kiemelten védi a gyülekezési szabadságot, amely azonban  “valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.” Az Ab felhívja a figyelmet arra is, hogy a felfüggesztés vagy korlátozás legfeljebb addig állhat fenn, amíg a rendkívüli jogrend elrendelésének feltételei fennállnak és a rendkívüli jogrend kihirdetésre is került.

Az Ab a határozatában kifejtette: a gyülekezéshez való jog gyakorlása – a rendhagyó eseteket leszámítva – emberek egy időben és térben való jelenlétét feltételezi, ami járványügyi szempontból kockázatot rejt magában. Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy a gyülekezésen ténylegesen részt vevők számát előzetesen csak megbecsülni lehet: mivel egy rendezvényhez bárki szabadon csatlakozhat, nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy a gyülekezésen többen (esetleg az eredetileg tervezett létszám többszöröse) lesz jelen, amellyel párhuzamosan értelemszerűen a járványügyi kockázat is növekszik. 

Forrás: Mandiner

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató