2021. szeptember 28. - Vencel
EUR : 356.68
USD : 303.92
Időjárás ikon21°16°

Felmérés: A magyarok nem szeretnének, roma, migráns, arab és homoszexuális szomszédokat

A Medián felmérése azt vizsgálta, milyen szomszédsághoz nem járulnának hozzá a megkérdezettek. Az eredmények szerint a többség a migránsokat, romákat és arabokat utasítja el leginkább, de a középmezőnyben szerepelnek például a homoszexuális emberek is.

A mérést a Medián évek óta végzi, így hosszú idő alatt lehetett vizsgálni, mennyire elutasító a magyar társadalom a különböző etnikumokkal vagy vallásokkal szemben – mondta el Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az ATV Start című műsorában.

Szerinte 2015-ben, amikor a menekülttéma bekerült a közbeszédbe, ezek az emberek egyből az élre ugrottak, amikor azt kérdezték a magyaroktól, kiket nem látnának szívesen szomszédjukként, annak ellenére, hogy az embereknek akkor még nem is igazán volt ezzel a csoporttal személyes tapasztalata.

Hann Endre elmondta, hogy elutasítottságban az élen vannak a romák és a feketék is, ebből is látszik, hogy még mindig van egy „hagyományos idegenkedés” a sötétebb bőrszínnel kapcsolatban. A hosszú távú tendencia ingadozó, de az utóbbi két évben valamelyest enyhültek ezek az ellenérzések, viszont a középmezőnyben vannak például a homoszexuálisok – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom kétharmada ellenezné, hogy romák költözzenek a szomszédjába, ez nagyon súlyos arány. Az előző évekhez képest ugyanakkor nagyobb elfogadás látszik a zsidó honfitársainkkal szemben.

Antiszemitizmus

Hann Endre kifejtette, hogy az antiszemitizmusnak több formája is van: a hagyományos antiszemita attitűd vallási eredetű, de emellett ma is sokan gondolják azt - a társadalom negyede -, hogy a zsidók túl nagy befolyással rendelkeznek Magyarországon. Az antiszemitizmus egyik legbrutálisabb megnyilvánulása a holokauszttagadás, ez a magyar társadalom minden tizedik emberére igaz – tette hozzá.

A szakember szerint, ha ezeket a nézeteket és érzelmeket komplex módon feldolgozzuk, akkor jön ki az, hogy a társadalom 36 százaléka erősen, vagy csak mérsékelten, de antiszemitának tekinthető, ugyanakkor elenyésző kisebbség váltja ezt tettekre is.

Hann Endre azt is elmondta: azt látják, hogy 2010 táján ugrott meg az antiszemita érzelmek jelenléte, ez összefügghetett azzal, hogy az akkori Jobbik bekerült a parlamentbe.

 

(ATV)

 

 

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató