Felkerült a verespataki római kori bánya helyszíne az UNESCO Világörökségi Listájára, jelentette be kedden Tian Xuejun, a Világörökség Bizottság 44. kibővített ülésszakának elnöke. A világörökségi státusz azoknak kedvez, akik ellenzik az aranybányászat újraindítását a térségben.
A Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (ICOMOS) javaslatára a verespataki bánya a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült. Ez azt jelenti, hogy ajánlják egy nemzetközi szakértői bizottság összeállítását, amely megállapítja a helyszín konzerválásához szükséges lépéseket, hogy az lekerülhessen erről a listáról.
Verespatak védetté nyilvánításának folyamata kilenc éve kezdődött, amikor a műemlékbizottság javaslatára a kulturális és a környezetvédelmi tárca értesítette az UNESCO párizsi világörökség-központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. A 2016. decemberi választásokon győztes Szociáldemokrata Párt kormánya azonban egy évvel később visszavonta a javaslatot. Mihai Tudose miniszterelnök azzal indokolta a gesztust, hogy a világörökségi cím megszerzése kedvezőtlenül érintette volna Románia érdekeit a Gabriel Resourcesszal folytatott perben. A kanadai cég 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért 15 év huzavona után sem nyithatta meg Verespatakon tervezett ciántechnológiás, külszíni aranybányáját, amelytől 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését remélte.
Forrás:maszol.ro
