A magyar kormány a közelmúltban válaszolt az Európai Bizottság nemtelen támadására, kifejezve abbéli komoly aggodalmunkat, hogy a Bizottság egyre politizálódó szervezetként olyan célokat tűz ki, amelyekre egyébként nincs felhatalmazása – ezt írta az EUobserverben megjelent véleménycikkében Varga Judit igazságügyi miniszter.
A 2021-es jogállamisági jelentés olvasása közben döbbenetes volt látni, hogy a jogállamiság elvét hogyan alakították át a politikai zsarolás eszközévé – írta Varga Judit, és feltette a kérdést: Vajon az Európai Bizottság mikor fejezi be végre a politikai testületként való működését?
A Bizottság már rég elfelejtette a közösség alapító atyáinak elveit és erkölcsi tartását, ráadásul úgy tűnik, immáron csak egyetlen elvet követ, ha a jogállamiságról van szó: a haszonelvűséget. Saját céljainak eléréséhez úgy tűnik, mintha minden eszköz szent lenne. Csupán egy tényező hiányzik, maga a jogszerűség. A szabályok és a szerződések már nem számítanak. Azokat a tagállamokat pedig, akik hisznek a szuverenitásban és a szubszidiaritás elvében, azokat, akik nem hajlandóak beállni a sorba, meg kell büntetni – ahogyan azt Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos igen nyersen meg is fogalmazta. Az Európai Unióban ma ezek a valódi kérdések a jogállamisággal kapcsolatban. A bizottság a második jogállamisági jelentésével, ragaszkodva a saját maga által meghatározott szerephez, kettős mércén és homályosan megalapozott kritikákon alapuló, erősen átpolitizált dokumentumot nyújtott be, amely ráadásul még azt sem tartalmazza, amit maguk a szerzők fogalmaznak meg kívánalomként – írta az igazságügyi miniszter. Varga Judit szerint a mögöttes motiváció nyilvánvaló: egy Magyarország elleni, jogi értékelésnek álcázott öncélú politikai rágalomkampány csupán azért, mert számunkra gyermekeink és családjaink védelme elsőbbséget élvez. Ennek érdekében pedig egyes érdekcsoportok elvárásaival szembemenve az LMBTQ-lobbit sem vagyunk hajlandóak beengedni iskoláinkba és óvodáinkba.
Mivel a jelentés következetesen figyelmen kívül hagyja a magyar kormány álláspontját, ráadásul abszurd ténybeli tévedéseket tartalmaz, és szinte kizárólag a külföldről – vagy éppen maga a Bizottság által – finanszírozott civil szervezetek politikai indíttatású véleményére támaszkodik, nem szolgálhat további uniós eljárás alapjául
– írta az igazságügyi miniszter. Varga Juditot az is aggasztja, hogy a Bizottság nem ellenőrzi saját állításait, azokhoz nem fűz semmilyen indoklást vagy alátámasztást. Más tagállamokkal összehasonlítva a jelentés értékelései egyértelműen kettős mércét tükröznek Magyarországgal szemben. A Bizottság még nyilvánvalóbban lépi túl a hatáskörét, hiszen azt várná el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak mind a tényekre, mind pedig a hatályos szabályokra tekintet nélkül. Ez az Európai Bizottság részéről hatalommal való visszaélést jelent.
Ami Magyarország új alkotmányának jogszerűségét illeti, a vádak könnyedén értelmüket vesztenék, ha a Bizottság figyelembe venné az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1941. számú határozatát, amelyben kijelentette: a magyar parlament a szabad és demokratikus Magyarország története során először módosította a korábbi – egypártrendszerből örökölt – alkotmányt, és demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével új és modern Alaptörvényt alkotott. Sőt, Magyarországon részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentő-védelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek, csakúgy, ahogyan az elvárt a többi tagállam esetében is. Egy nemrég publikált német kutatás, amely megerősítette, hogy a német társadalom többsége nem mer szabadon beszélni, elgondolkodtathat bennünket arról, miért pont a magyar média helyzetéért aggódnak annyira
– tette hozzá a miniszter, aki kiemelte: nálunk minden politikai nézet – közöttük a kormányellenesek is – szabadon eljuthat a nyilvánossághoz, szemben azokkal a nyugat-európai országokkal, ahol a baloldali és liberális médiumok vannak túlsúlyban. Nyilvánvalóvá vált, hogy a bizottság mesterségesen kreált kritikákat fogalmaz meg a hazai civil társadalommal kapcsolatban is, hiszen itthon jelenleg hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet található. Az Európai Bizottság 2021-es jelentése csupán csak egy újabb politikai eszköz és ezért kitűzött célját nem is érheti el – tette hozzá. Nem nyújt objektív és megalapozott képet a magyar vagy más tagállamok jogállamisági helyzetéről, és ezért ezt a célt nem is éri el. Ahogy Didier Reynders biztos nemrég kijelentette, ezzel hiteltelenné téve magát a jelentést is: ez már nem a megelőzésről, hanem a büntetésről szól.
Az Európa jövőjéről szóló konferenciával eljött az idő, hogy az európai emberek kifejtsék véleményüket: olyan birodalom polgárai akarnak lenni, amely saját politikai napirendjét mesterségesen létrehozott érdekcsoportok nevében építi, vagy ehelyett egy erős EU-hoz akarnak tartozni, amely olyan erős uniós tagállamokra épül, ahol tiszteletben tartják a hatáskörmegosztást és a nemzeti identitást?
– tette fel a kérdést a tárcavezető.
Mi az erőltetett integráció helyett az okos integrációt választjuk, és elutasítunk minden olyan erőfeszítést, amely egy brüsszeli bürokraták által kormányzott birodalom kiépüléséhez vezet
– írta az igazságügyi miniszter.
