„Az előválasztás tétje szerintem világos és egyértelmű: a kormányváltás. Vagyis az előválasztási szavazatnak is arról kell szólni, ki képes leváltani Orbán Viktort és rezsimjét, és utána stabil kormányt alakítani” – kezdi Karácsony, aki szerint a választóknak úgy kell szavazniuk, „hogy a sok egyéni szimpátia ne szétforgácsolja, hanem megerősítse a Kormányváltó Közösséget”.
Kamu Geri úgy véli: ez egyszerűnek hangozhat, valójában azonban „okos megfontolást” igényel az ellenzéki szavazóktól és a politikusoktól egyaránt. A kormányváltáshoz ugyanis „nem elegendő a pártalapú előválasztási szavazás, vagyis az, hogy ki-ki pusztán a pártkötődése alapján voksoljon”, „a biztos kormányváltáshoz bővíteni kell a változást akaró szavazók táborát”: „meg kell tudnunk nyerni a változás ügyének a jelenlegi bizonytalanok, a Fideszből kiábrándult szavazók minél szélesebb táborát” – magyarázza Karácsony, aki szerint mindezt nem lehet azzal elérni, hogy „a múlt vitáit vívjuk újra és újra, ha a politikai ajánlatunk nem a jövőről, Magyarország új fejezetéről, hanem mondjuk a 2010 előtti időkről szól”.
Tudomásul kell vennünk ezen kívül azt is – teszi hozzá –, hogy „sok ma elégedetlen, változást akaró szavazó még nem látja lezártnak vagy hitelesnek azt az utat, amit az ellenzéki tábor egyes szereplői a politikai szélről a közép felé megtették”.
Hozzátette: „az Orbán rezsim utáni stabil kormányzást csakis ennek a sokszínű ellenzéki tábornak az egyben tartása szolgálja”. „Baj lenne tehát, ha az előválasztási rivalizálásunk nagyotmondási versennyé válna, ha abban méregetnénk magunkat, hogy ki tud Orbánabb lenni Orbánnál, mert Magyarország jövőjét éppen az veszélyezteti, ha azt gondoljuk, hogy a politika olyan, a politikusok meg olyanok, mint amihez és akikhez az elmúlt hosszú években hozzá akartak szoktatni bennünket” – fogalmaz Karácsony, aki ezt továbbra sem hajlandó elfogadni.
A főpolgármester abban hisz, hogy „nem az az erős vezető, aki képes megosztani, hanem aki képes egyesíteni”.
„Én nem csak azért indulok az előválasztáson, mert késznek és képesnek érzem magam arra, hogy a demokratikus ellenzéki pártszövetség élén legyőzzem Európa legmohóbb, leggátlástalanabb, legcinikusabb, legönzőbb kormányát. Hanem mert hiszek abban, hogy késznek és képesnek kell lennünk arra is, hogy a kormány leváltása után, az elszámoltatást és jóvátételt követően az 1 százalék uralma helyett a 99 százalék többséget szolgáló programmal megváltoztassuk a politikát”
– zárja bejegyzését az alkalmatlan srác.
