„Az elmúlt hónapokban rég nem látott kavarás ment a színfalak mögött, és mivel egy-egy párt jellemzően csak a körzetek felében állít saját jelöltet, tág tere nyílt a visszalépéseknek, a helyenként a részt vevők szerint is bazári alkudozásnak. Bár a történet a Gyurcsány-párt kiszorításának szándékával kezdődött, a DK és a Jobbik nyár eleji megállapodása megmutatta, hogy a háttérben nem várt fordulatok történhetnek, és történtek is: a Momentum például kényszerűségből az MSZP felé sodródott” – így kezdődik a 24.hu ellenzéki előválasztásról írt cikke, melyet a portál többek között minden párt illetékeseivel folytatott háttérbeszélgetés alapján készített el.
Karácsony füstbe ment terve
A terjedelmes cikk első fontos pontja annak a bemutatása, hogyan nem tudta létrehozni Karácsony Gergely a későbbi kormányzati centrumként vizionált MSZP–Párbeszéd–Jobbik együttműködést, ami a Momentummal és az LMP-vel kiegészülve dominálhatta volna az ellenzéki térfelet, sarokba szorítva a DK-t.
A lap forrásai szerint ugyanis ez volt Karácsony terve, amit azonban keresztbe húzott a DK-Jobbik paktum. Ebben abban egyeztek meg a felek – meglepő gyorsasággal lezajlott tárgyalás végén –, hogy egymás jelöltjeit támogatják 31 választókerületben.
A Gyurcsány-párt így „cselezte ki” az előválasztást.
A DK másik fő célja volt – amikor már egyértelművé vált, hogy lesz előválasztás, és abból nem maradhatnak ki –, hogy elkerüljék a kétfordulós lebonyolítást, attól tartva – mint kiderült, okkal –, hogy kialakul egy „antigyurcsányista” tömb. Végül az egyéni jelöltek esetében csak egy forduló lesz, ugyanezt a miniszterelnök-jelölteknél viszont nem tudta elérni a Demokratikus Koalíció.
Bár a kép ennél kicsit árnyaltabb: a lap által megkérdezettek szerint legenda, hogy egyedül a DK fúrta meg a kétfordulós versenyt az egyéni jelölteknél. Az, hogy a pártok nem állítanak ki 106-106 jelöltet, inkább volt konszenzusos megállapodás, amely figyelembe veszi az ellenzéket jellemző (anyagi és humán-) erőforrásbeli hiányosságokat is. Mindenesetre az tény, hogy ez a fejlemény megadta a lehetőséget arra, hogy a visszalépésekről tárgyaljanak, üzleteljenek a felek, ebben pedig magasan a legjobb alkukat Gyurcsányék kötötték.
Jobbik az MSZP-ről: A szart is aranyként kínálják
A cikk által ismertetett folyamatok szerint a DK elnöke „nagyon lentről” jött fel: január elején ugyanis úgy tűnt, hogy Karácsony koncepciója nyomán kialakul egy MSZP–Párbeszéd–Jobbik együttműködés, amelyben a Momentumnak is szerepet szántak. Aztán Fekete-Győr András áprilisban a Partizánnak adott interjújában az MSZP több prominensét is Fidesz-pártisággal és korrupcióval vádolta, ami nem javította a viszonyt, ahogy az sem, hogy a Momentum másokkal nem egyeztetve sorra jelentette be a jelöltjeit. Emiatt is többen megharagudtak rájuk. „De hallani azt is, hogy a Momentum eltaktikázta magát, arra várt a megállapodásokkal, hogy elinduljon felfelé a támogatottsága, ám ennek az ellenkezője történt. A már említett és később részletesen taglalt DK–Jobbik megállapodás után a „lilák” így azon kapták magukat, hogy kénytelenek az MSZP-Párbeszédhez közeledni, hogy közösen ellensúlyozzák az ország harmadát felosztó Gyurcsány–Jakab Péter paktum hatását” – olvasható a cikkben.
Hogy nem fogott össze mindenki Gyurcsány ellen, abban még a Jobbiknak van nagy szerepe.
„Mi az adott szót, a kézfogást, a korrektséget alapnak vesszük. Az MSZP-nél viszont ahelyett, hogy megmondanák, mit akarnak, fölélőnek, a szart is aranyként kínálják, aztán sírnak, ha pedig nincs más lehetőség, akkor fenyegetőznek, hogy elmennek a DK-hoz, és megállapodnak velük, mi meg megnézhetjük magunkat. A toll akkor esett ki a kezünkből, amikor úgy jött vissza a végső tervezet, hogy az MSZP-Párbeszédnek több jelöltje volt, mint nekünk, még olyan körzetet is elkértek, ahol 2018-ban közel 40 százalékot értünk el. Úgy voltunk vele, hogy tényleg egy ekkorka párt csuklóztat minket?” – indokolta a Jobbik-DK paktumot az egyik jobbikos forrás.
Az elmondásokból az derül ki, hogy Jakabék keresték meg a Demokratikus Koalíciót, és nem fordítva. A cikk szerint
„meglepően flottul ment minden”.
„A DK-val egy alkalommal, hat órányi tárgyalással és néhány szendviccsel többre mentünk, mint az MSZP-Párbeszéddel hónapok alatt. Lehet, hogy ideológiai alapon, a múltunk miatt messze vagyunk egymástól, de a szervezeti kultúránk – erre rá kellett jönnünk – hasonló. Ha valami piros, arra mi holnap is azt mondjuk, hogy piros, és a DK is. A szocik viszont simán rávágják másnap, hogy kék” – mondja a megállapodás egyik jobbikos alakítója.
A végső mérleg
„Ez a tárgyalássorozat olyan volt, mint valami keleti bazár. Bizniszelt mindenki mindenkivel, lett példa mindenre, és az ellenkezőjére is”
– vonta le a következtetést az egyik forrás.
„A jelöltek számából nem lehet következtetni arra, hogy végül ki hány körzetet nyer meg, de az biztosra vehető, hogy a legtöbb jelöltet kiállító – és jónéhány számára fontos körzetben a Jobbik támogatását is élvező – DK arra készül, hogy az első forduló végén elmondhassa: ők adják az ellenzék vezető erejét, miközben 2018-ban még épphogy átlépték az ötszázalékos parlamenti küszöböt” – teszi hozzá a 24.hu.
A másik nagy nyertes a számok szerint a Jobbik,
amelynek jól kirajzolódó stratégiája volt: a párt lényegében lemondott a fővárosi kerületekről, – 18-ból kettőben lesz jelöltjük – cserében viszont elég sok vidéki választókerületben – érdemi – kihívó nélkül maradtak: Dunaújvárosban Kálló Gergely, Esztergomban Nunkovics Tibor, Tapolcán Rig Lajos, Gyöngyösön Dudás Róbert, Törökszentmiklóson Csányi Tamás, Marcaliban Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázó gyakorlatilag összellenzéki jelöltnek számít.
A teljes cikket, amelyben szó esik még arról is, hogyan taktikázta el magát a Momentum, ide kattintva olvashatja el.
Az előválasztás menetrendje
Augusztus 15.: jelentkezési határidő a jelöltek számára (összesen 271 egyéni jelölt jelentkezett).
Augusztus 23. – szeptember 6.: aláírások gyűjtése: az egyéni képviselőjelölteknek 400, a miniszterelnök-jelölteknek 20 ezer aláírás szükséges az induláshoz. Szeptember 18–26.: az előválasztás első fordulója.
Október 4–10.: második forduló a miniszterelnök-jeölteknek, amennyiben az első körben egyetlen jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább felét.
Forrás: Mandiner
