Éppen ma 70 éve, 1951. szeptember 23-án robbantották fel a budapesti Városligetben álló Regnum Marianum-templomot. A tanácsköztársaság rémuralmát követően felhúzott templom, melyet 1951 szeptemberének elején az emberek a testükkel próbáltak védeni az ÁVH fegyveres pribékjeivel szemben, útjába került az új koncepciónak: a Sztálin-szoborral is megtoldott, nagy felvonulásokra használható, üres tér kialakításának.
A Regnum Marianum-templom jelképesnek is mondható, egyszerre barbár és félelemkeltő felrobbantása mintegy szimbóluma a háború utáni időszakban jellemzővé vált az esztelen rombolások, vagy – többnyire politikai okokból – a bombázások után még menthető, ám helyre nem állított, majd később elbontott épületek sorának.
Regnum Marianum
A Városligetben, a Damjanich utca torkolatánál álló templom, melynek alapkövét 1925-ben rakták le – benne a 133 napos rémuralom, az 1919-es tanácsköztársaság bukását is hálaadással megemlítő dokumentummal –, valóságos botránykő volt a kommunista rendszer szemében.
A templom 1951. szeptember 23-án történt felrobbantása a diktatúra erőszakos erődemonstrációja volt. Szende András szerint a neoromán stílusú templom szép épület volt, Kotsis István, a két háború közötti időszak neves építésze tervezte. Hozzáfűzte: nem tudja, a véletlen műve-e a hasonlóság az épület stílusát tekintve a párizsi Sacré Coeur-bazilikához, ugyanis azt a templomot pedig a párizsi kommün bukása után emelték. Nem véletlen a Damjanich utca közelsége sem, teszi hozzá az építész, utalva a Regnum Marianum katolikus lelkiségi mozgalom egykori székházára, melyet – a mozgalom durva eszközökkel történő felszámolása és székházának 1951-es megszüntetése után – nemrég kapott vissza a magyar katolikus egyház. A Regnum lebontása után egy kis falcsonk maradt meg az épületből: ez szolgált a Tanácsköztársasági emlékmű monumentális szocreál szobrának alapjául. Ugyanez a csonk az alapja jelenleg az épület helyén álló emlékkeresztnek.
1951. július 29-én este 7 órakor jelentették be a Regnum Marianum-templomban a híveknek: ezt az utolsó szentmise, az épület bontásra kerül. Gyorsan terjedt az újabb barbárság híre. Rengeteg hívő eljött és élőlánccal körbefogták a templomot, hogy védjék. Egy idő után megjelentek az ávósok, de az emberek nem mozdultak. Az ávósok riasztólövéseket adtak le és a betonba lőttek. Ezzel elérték, hogy az emberek eltávozzanak. A templom papjait, akik a Regnum szellemiségének megfelelően hajléktalanná vált, csavargó gyermekekkel foglalkoztak, súlyos, nemegyszer húszesztendős börtönbüntetésekre ítélték. A templom bontását 1951 szeptemberében kezdték meg. A templom tornyát, egyedülálló módon, a Szent Korona másolata díszítette – nem a véletlen műve, hogy az épület brutális megsemmisítését a korona szétverésével kezdték meg. Állami terrorcselekményt idéző felrobbantása mintegy jelképes kezdetét jelentette az újabb, ezúttal 133 nap helyett még 38 éven át tartó kommunista rémuralomnak.
1969. március 21-én, Kun Béláék puccsszerű hatalomátvételének 50. évfordulóján a templom helyén a hírhedt kommunista plakát szoborváltozatát állították föl. Ezt csak 1992-ben sikerült eltávolítani, Keglevich István atya, egy Kádár-rendszerben súlyosan üldözött, köztiszteletben álló katolikus pap közbenjárására. A templom helyére egy fakeresztet állítottak.
Felirata ez volt:
„Itt állt a Regnum Marianum templom. Rákosi Mátyás 1951-ben leromboltatta.”
2000. november 1-jén hajnalban öt budapesti gimnazista a keresztet ledöntötte és ötágú vörös csillagot rajzoltak az emlékmű talapzatára. A keresztet újra felállították ugyanabban az esztendőben, november 6-án. Keglevich István atya 2000 augusztusában bekövetkezett haláláig zászlóvivője volt a templom eredeti helyén történő újjáépítésének, valamint szellemisége és lelkisége megőrzésének. A mai napig, a rendszerváltást követő harmadik évtized végéig újjá nem épített Regnum Marianum helyén felállított kereszt előtt minden évben, a lerombolás emléknapján szentmisét mutatott be.
Forrás: Hirado.hu
