Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Hajnal Miklós momentumos politikus a Pegasus-ügyben indított mind az öt népszavazási kérdését. Hajnal azt szerette volna megkérdezni a népszavazáson, hogy
1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtést kizárólag bírói engedélyezéssel végezhessék?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzetbiztonsági titkos információgyűjtés csak célhoz kötötten és részletes törvényi feltételek fennállása esetén valósulhasson meg?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a titkos információgyűjtés közben a gyónási titok, a védői titok és az emberi méltóság ne sérülhessen?
4. Egyetért-e Ön azzal, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a kivételes esetben már megkezdett titkos információgyűjtésre vonatkozó utólagos bírói engedélyt nem kapja meg, az érintett személyt automatikusan értesíteni kelljen a jogosulatlan megfigyelés tényéről?
5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát a „Pegazus lehallgatási botrány” kivizsgálására és kötelezze az igazságügyért felelős miniszter nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett engedélyezési tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre?
Az NVB indoklásai szerint (1 | 2 | 3 | 4 | 5) mind az öt kérdés közül egy sem felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének.
Az első kérdés azon bukott el az NVB-nél, hogy mivel a bírói engedélyezés nem igénylő titkos információszerzések általában nem bűnüldözési, hanem nemzetbiztonsági célhoz kötődnek, és ezek esetén a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó, túlnyomórészt politikai döntések dominálnak, így Alaptörvény-ellenes lenne „ha a politikai megfontolást igénylő döntések kontrollját az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlására feljogosított bíróságokra telepítené a törvényhozó.”
A második kérdés esetében az NVB szerint nem világos, hogy a „nemzetbiztonsági titkos információgyűjtés” kifejezés pontosan milyen tevékenységre vonatkozik, mert ilyen meghatározás nem szerepel a jogszabáloyokban. Az NVB szerint továbbá megtévesztő a kérdés, mert „a valósággal ellentétben azt a látszatot kelti, mintha a titkos információgyűjtés hatályos szabályozása nem írná elő a célhoz kötöttség feltételét, illetve mintha az alkalmazás feltételrendszere nem lenne elég részletes.” Illetve az sem derül ki a kérdésből, „mi az, amit a kezdeményező hiányol a törvényi feltételek tekintetében, így a jogalkotó számára egy a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követően nem lenne világos, hogy pontosan milyen tartalommal alkossa meg, vagy módosítsa a titkos információgyűjtés új feltételrendszerét.”
A harmadik kérdést megtévesztőnek találta az NVB, mert „ azt a hamis látszatot kelti a választópolgárok számára, mintha a titkos információgyűjtés jelenleg hatályos szabályozása lehetővé tenné az emberi méltóság megsértését.”
A negyedik kérdés úgynevezett tiltott tárgykörre vonatkozik, így ilyen „kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.”
Az ötödik kérdés elutasításának indoklásában az szerepel, hogy a „népszavazási kérdés azt a hamis látszatot kelti, hogy egy, a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módjában állna a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot jelentéstételre kötelezni”, miközben a nemzetbiztonsági bizottság saját mérlegelési jogkörrel rendelkezik.
A döntések ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Kúriához.
