2021. október 19. - Nándor
EUR : 360.86
USD : 311.6
Időjárás ikon15°

Számot vetettek a lengyelek: óriásit buktak, sok pénzbe fáj az uniós tagság

Lengyelország a 2004 és 2020 közötti időszakban több mint 41 ezer milliárd forintnak megfelelő összeget veszített az Európai Unión (EU) belüli pénzügyi transzfereken, közölték a lengyel uniós tagság gazdasági mérlegét összegző, szeptember 20-án a szejmben ismertetett jelentés készítői.

Kapnak uniós pénzt, de sokkal többet visznek ki a külföldi cégek

A dokumentum szerint Lengyelország 2004 és 2020 között nettó 593 milliárd zlotyt (45,6 ezer milliárd forint) kapott az uniós költségvetésből. Lengyelországból viszont a nyugat-európai cégek 981 milliárd zloty (75,4 ezer milliárd forint) értékű nettó nyereséget vittek ki.

A mérleg mínusz 388 milliárd zlotyt (29,8 ezer milliárd forint) tesz ki Lengyelország rovására, az ország így évi átlagban mintegy 23 milliárd zlotyt veszít. Ehhez a jelentésben hozzáadták a negatív kereskedelmi mérleg értékét – 148 milliárd zlotyt (11,4 ezer milliárd forint) – így összességében mintegy 535 milliárd zlotyt (41,1 ezer milliárd forint) érő veszteségre értékelték a Lengyelország EU-tagsága alatt elért gazdasági mérleget.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) listájáról megválasztott európai parlamenti képviselő, Patryk Jaki kezdeményezésére készített jelentést a varsói közgazdasági egyetem professzora, az uniós témakörrel foglalkozó Schumani Gondolat Intézet elnöke, Zbigniew Krysiak, valamint a Varsói Egyetem politológiaprofesszora, Tomasz Grosse vezetésével dolgozták ki.

Nyugaton elfelejtik a tényeket

A szejmben hétfőn tartott bemutatón Jaki hangsúlyozta: a politikai vitákban gyakran különösen a nyugat-európai politikusok hangoztatják, hogy az uniós alapok felhasználása kapcsán Lengyelország bankautomataként kezeli az EU-t. „Nem mutatnak meg minden összefüggést, vagyis azt, hogy 

Lengyelország uniós belépésekor az (EU-)alapok a lengyel piacra való belépést szavatolták (a nyugat-európai cégeknek)”

– jelentette ki Jaki.

Tomasz Grosse aláhúzta: a jelentés fő célja Lengyelország EU-n belüli helyzetének javítása, a fennálló aránytalanságok bemutatása. „Ezt nem azért tettük, hogy megalapozzuk az unióból való kilépésünket, hanem azért, hogy kiküszöböljük az európai projekt stabilitását veszélyeztető szabálytalanságokat” – hangsúlyozta.

A PiS múlt heti határozatában kizárta az EU elhagyását, Jaroslaw Kaczynski pártelnök hangsúlyozta: Lengyelország az EU-ban akar maradni szuverenitását megőrző államként.

A magyar helyzet még súlyosabb

Nem igaz, hogy Magyarország óriási adományokat kap az uniótól támogatások formájában. A francia professzor, Thomas Piketty kiszámolta, hogy hazánk vált az egyik leginkább külföldi tulajdonú gazdasággá a kilencvenes évek óta. Ez az oka annak, hogy Magyarországról sokkal több profit megy külföldre, mint bármely más közép-európai országból, és annál is több, mint amennyit az ország uniós támogatásként visszakap – olvasható a Makronóm elemzésében.

Nem véletlen, hogy Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman közgazdászok a térség országait egyszerűen külföldi tulajdonú országoknak nevezik.

Míg Lengyelországból 2002-ig évente a GDP közel egy százalékára rúgó profit és tőkejövedelem hagyta el az országot, addig hazánkban ez egyes években a hat százalékot is túllépte és tartósan, drasztikusan meghaladta a többi térségbeli ország adatát, 3,8 és 6,4 százalék között ingadozva. A kiáramló tőkejövedelem aránya 1995 és 2007 között megduplázódott. Az arány növekedése minden visegrádi országban lejátszódott.

Piketty és Novokmet számításai szerint pedig nem csak a kilencvenes években, hanem 2005 és 2015 között is átlagosan Magyarországot hagyta el a legtöbb külföldi tőkejövedelem évente, nem csak a visegrádi országok között, hanem a közép-kelet-európai térségben is. Eközben Szlovéniából vagy éppen Romániából átlagosan ennek kevesebb, mint a fele megy külföldre.

Thomas Piketty számításai szerint 2010 és 2016 között a profitok és más tőkejövedelmek éves kiáramlása átlagosan a GDP 7,2 százalékát tette ki Magyarországon, tehát ennyivel csökkentette a külföldi tulajdonú gazdaság a nemzeti jövedelmet. A közgazdász szerint ugyanebben az időszakban az uniótól hazánkba érkező éves nettó támogatások átlagosan épphogy elérték a magyar GDP négy százalékát. Úgy tűnik tehát, hogy Magyarország reálgazdasági értelemben az unió nettó befizetője, és felveti annak lehetőségét, hogy a legfejlettebb országok pedig nettó haszonélvezői.

Felfedtük a mechanizmust: így csorog vissza Nyugatra az uniós pénz

A Makronóm számos kutatást összegzett, hogy bemutassa a fent leírt mechanizmusok hátterét. Korábbi cseh és lengyel kutatások alapján az rajzolódik ki, hogy minél több pénzt helyez el egy nyugat-európai ország térségünkben, általában annál többet kap vissza.

Az uniós támogatások nyugatra való „visszacsorgásának” tényét a német uniós biztos, Günther Oettinger is megerősítette 2017-ben, aki a Handelsbattnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy „gazdasági szempontból Németország nettó kedvezményezett, nem pedig nettó befizető”.

Oettinger szerint a lengyelek az uniós támogatásokból német építőipari cégeket bíznak meg illetve német gépeket és teherautókat vásárolnak.
Lényegében ezt számszerűsítették most a lengyel kutatók.

Az uniós biztos szerint a németekhez hasonló nettó kedvezményezettek érdeke az uniós támogatások fenntartása, hiszen az uniós pénzek nem csak keresletet, hanem hatékony és olcsón dolgozó beszállítói kört is létrehoznak.

Forrás: Mandiner

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató