Márki-Zay: Azzal a háttérrel, ami Karácsonynak volt, én többet értem volna el
Onnantól kezdve, hogy 20 ezer helyett 33 500 aláírást gyűjtött össze az ellenzéki előválasztáson való induláshoz, elhitte, hogy a harmadik hely is meglehet – mondta a Partizánban Gulyás Mártonnak adott interjújában Márki-Zay Péter.
Hódmezővásárhely polgármestere – a Mindenki Magyarország Mozgalom vezetője – szerint neki akár több esélye lehetne a második fordulóban, mint Karácsony Gergelynek, de nem zárta ki a visszalépés lehetőségét a főpolgármester javára.
Azt azonban egyértelművé tette, hogy Dobrev Klárát első fordulós győzelme után sem tekinti olyan politikusnak, aki képes lenne a saját elkötelezett táborán kívül elég embert megszólítani ahhoz, hogy ne csak a második fordulót nyerje meg az ellenzéki előválasztáson, de 2022-ben a Fidesz ellen is győzelemre vigye az ellenzéket.
„A Jobbik és a Momentum szavazókkal együtt a három talpon maradt jelölt közül a legnagyobb támogatást tudom biztosítani a második fordulóra” – jegyezte meg Márki-Zay, akinek válaszából az szűrhető le, hogy ha a Jobbik szavazóira számít is, arra nem, hogy Jakab Péter, a Jobbik pártelnöke nyilvánosan is támogatná őt.
Ezt nem mondta ki, de enélkül talán nem mondta volna azt, hogy Jakab Péter valószínűleg azért nem kapott elég támogatást miniszterelnök-jelöltként, mert „nem biztos, hogy az ő stílusa a választók fejében” passzolt „a miniszterelnökhöz való hivatáshoz”, és talán sokaknak „nem volt szimpatikus” Jakabnál az, hogy voltak nyilvános viták, amelyeket nem vállalt, nem ment el például a Partizánba sem, sem korábban, sem most.
Márki-Zay szerint ő ugyan nem régi pártember, de ez nem jelenti, hogy képtelen lenne érdekek egyeztetésére: „22 éves nemzetközi céges tapasztalatom van, együtt tudok működni különböző emberekkel.” Épp ez a képesség az, amely miatt szerinte a második forduló után is olyan konszenzusos jelölt lehetne, aki akár Orbánt is képes legyőzni, ellentétben Dobrevvel, akinek az elutasítottsága szerinte ezt lehetetlenné teszik. Ezzel szerinte „nem szállt bele” a DK jelöltjébe, egyszerűen egy tényt állapít meg.
Ki kinek a javára?
A visszalépések vizsgálatánál „a fő elem az lesz, hogy ki tudja a legtöbb rendszerkritikus, korrupcióellenes, Fideszből kiszeretett szavazót megszólítani”. Ez, ismételte meg Márki-Zay, nem Dobrev Klára. Szerinte 2002-ben és 2010-ben is elmaradt az elszámoltatás, ő viszont a megújulást képviseli.
„Csak egy olyan kormánynak lennék része, amely ténylegesen fellép a korrupció ellen, és végre olyan rendszerváltást hoz Magyarországon, hogy nem leszünk következmények nélküli ország.” „Szeretném, ha senkitől sem tűrnénk el a lopást.” Karácsony kijelentésére, hogy ő jobbkezeként szeretné látni Márki-Zayt, azt mondta, ez nagyon kedves. A korrupció elleni fellépéséről ismert Hadházy Ákos győzelmét külön kiemelte – az ő körzete volt az, ahol Tóth Csaba volt az MSZP–Párbeszéd, így közvetve Karácsony jelöltje, ám a kompromittáló ingatlantulajdonlás miatt kellemetlen helyzetbe hozott Tóthtól végül megvonta a támogatását. A nyilvánosság eszköze hihetetlenül erős – ez hozta a megtisztulást is sok esetben, mondta Márki-Zay, nem említve meg név szerint azokat a jelölteket, amelyek magyarázkodásra kényszerültek és veszítettek is.
Hogy kinek lehet a legnagyobb esélye a lehető legtöbb választót megszólítani, azt Márki-Zay szerint nem lehet olyan felmérésekkel megállapítani, amelyeket Karácsony rendel meg. Valóban független felmérésre van szükség.
Ezután némiképp odaszúrt Karácsonynak is: a főpolgármester „egy hét alatt a Facebookra többet költött, mint én az egész kampányomra”.
Márki-Zay szerint ő hasonló háttérrel sokkal jobb választási eredményre lett volna képes, mint Karácsony, aki 2018-ban már volt miniszterelnökjelölt.
Árnyalta a képet, amely szerint három feltételt szabott volna Karácsonynak, cserébe a támogatásért. Ez nem kifejezett pontokba szedett lista volt, csupán példaként felhozott szempontok, amelyekben egyébként szerinte Dobrev határozottabb álláspontot képvisel, és ez épp közelebb esik az ő elvárásaihoz is.
Ilyen az euró mielőbbi bevezetése – bár tudja, hogy nem lehet bevezetni 1-2 éves időtávon belül, már csak azért sem, „mert Orbán nagyon eltávolodott a maastrichti kritériumoktól” –, az alaptörvény közjogi értelemben vett érvénytelenségének kimondása és az elszámoltatás.
