2021. november 27. - Virgil
EUR : 367.69
USD : 326.4
Időjárás ikon

Romániát letarolja a Covid, megkezdik a betegek magyar kórházakba szállítását

Megkezdődhet romániai kórházakban ápolt betegek Magyarországra szállítása, erről állapodott meg a két ország kormánya - értesült a hvg.hu. Románia nagy bajban van, az egészségügyi rendszeren óriási a nyomás, napról-napra rekordot dönt a fertőzésszám és a halálozási ráta is ijesztő, miközben alig oltják be magukat az emberek.

Információk szerint megállapodás született a magyar és a román kormány között a Romániában kezelt betegek Magyarországra szállításáról. Romániai forrásoktól úgy értesültünk, hogy egyes határmenti romániai betegek magyarországi egészségügyi intézményekbe szállításáról van szó, hogy így tehermentesítsék a teljes kihasználtsággal működő romániai kórházakat, ahol az egészségügyi dolgozók már a türőképesség határán vannak.

Úgy tudja a HVG, a betegeket Magyarországon is elsősorban határmenti kórházakba szállítják majd. Arról nincs információnk, hogy koronavírusos, vagy más betegséggel kezelt betegeket szállítanak-e Magyarországra. Eddig csak eszköz- és gyógyszerellátmány érkezett Magyarországról, de romániai egészségügyi forrásaink szerint ez nem elegendő, így óriási segítség lehet, ha abban is segítünk, hogy kórházi kapacitások felszabaduljanak.

Covid-19 betegségben szenvedő pácienst tolnak be mentősök a bukaresti Bagdasar-Arseni kórház koronavírus-részlegként működő intenzív osztályára 2021. október 12-én
© MTI / AP / Andreea Alexandru

 

 

Rekordalacsony oltási kedv, rekordmagas fertőzésszám

Szeptember vége óta naponta jóval több mint 10 ezer fölött jár, szerdára virradóra pedig rekordot döntött az új fertőzöttek száma Romániában. A megelőző 24 órában 16 700 új esetet regisztráltak. Naponta több százan vesztik életüket a betegségben, összesen már több mint 40 ezer ember lett a koronavírus áldozata 19 milliós szomszédunknál.

Románia október 11-én nemzetközi segítséget kért a NATO Észak-atlanti Katasztrófa Reagálási Koordinációs Központjától, az egészségügyi rendszert érő elképesztő terhelés miatt. Az adatok további romlását egyelőre szinte semmi sem akadályozza, hiszen az ország átoltottság szempontjából az utolsó előtti helyen áll az unióban, mindössze Bulgáriát előzve. A legfrissebb, október 12-i adatok szerint az első oltást mindössze a lakosság 35,3 százaléka kapta meg.

Az országban 119 ezer kórházi ágy van, ebből 1600 alkalmas intenzív ellátásra, ezek napról-napra be is telnek. Most minden erre alkalmas kórházban kötelező létrehozni a Covid-osztályokat, a korábbi járványkórház-struktúra alkalmazása már nem lehetséges. Szinte minden megye minden kórházában teljes kihasználtsággal működnek a kórházi ágyak. A romániai egészségügyi rendszer óriási terhelés alatt áll, a napokban felmerült, hogy Magyarország segíthetne keleti szomszédainknak (és az ott élő milliós magyarságnak) levegőhöz jutni, akár betegek átszállításával is.

Szijjártó Péter külügyminiszter öt napja beszélt arról, hogy folynak az egyeztetések arról, milyen formában tudna segíteni Magyarország szomszédjának. Addig is, amíg a betegek átszállítása nem indult el, 1000 doboznyi favipiravir gyógyszer és lélegeztetőgépek érkeztek Magyarországról Romániába. A román egészségügyben dolgozó forrásaink szerint ennél jóval többre, több tízezer dobozra lenne szükség.

Magyarország segíthet levegőhöz jutni

“Jó lenne” - mondta a Molnár András, Temes megye alprefektusa a hvg.hu-nak arra kérdésre, segítene-e, ha magyar kórházakba szállíthatnának át betegeket a román egészségügyi intézményekből. “Temesvárról nagyjából 2 óra az út Szegedre. Sokkal több esélye lenne az intenzíven kezelt betegeknek, ha nem lenne ennyire telített az osztály. Nem is beszélve arról, hogy sok helyen az elavult elektromos rendszereket jócskán terhelő intenzív ágyak miatt az orvosok félszemmel mindig azt nézik, hogy áll a biztosítéktábla. Van, ahol 60 éve nem cserélték” - mondta az alprefektus.

Temes megyében az egyik legmagasabb a napi fertőzési adatok aránya a lakosságszámhoz képest és ez látszik a kórházba kerülő betegek számán is. “Teltházzal működnek az intenzív osztályok hetek óta. Ha egy beteg kikerül, kis túlzással kettő kerül a helyére. A sürgősségi osztályok szintén óriási terhelés alatt állnak, mert ott kezelik azokat, akik nem férnek be az intenzívre” - mondta Molnár András. Az egész megyében mindössze 60 darab intenzív ágy van, alacsony nyomású oxigénforrással ellátott, nem intenzív kezelésre szoruló betegek ellátására pedig 600 ágy alkalmas, de ilyen esetszámok mellett ez nagyon kevés. “Többször előfordult, hogy a mentőautó nem tudta a beteget a sürgősségire vinni a telítettség miatt. Ilyenkor fél-egy órát, de egy esetben másfél órát állt a mentőautó a beteggel” - érezteti a helyzet súlyosságát a megyei alprefektus. A megyében dolgozó kórházi személyzetet szerinte nagyon megviseli az elképesztő nyomás, ami rájuk nehezedik. 


Székelyföld is bajban van

Szerdán Székelyudvarhelyen sötétvörös forgatókönyv lépett életbe. Péntektől vasárnapig esténként kijárási tilalom van érvényben este 8 és hajnali 5 óra között. A vendéglők és kávézók kapacitásuk 50 százalékával működhetnek és korlátozták a legtöbb közösségi intézmény nyitvatartását és befogadókapacitását is. Tar Gyöngyi, a többségében magyarok lakta Hargita megye tisztifőorvosa a hvg.hu-nak elmondta, orvos kollégái szerint már azt is mérlegelniük kell, hogy ki kerülhet az éppen felszabaduló lélegeztetőgépekre, mert azok teljes kihasználtság mellett működnek. “Nagyjából ugyanaz zajlik, mint Olaszországban és Spanyolországban korábban, csak nálunk ez új helyzet, mert a lezárások nagyon hatásosnak bizonyultak a korábbi hullámok idején” - teszi hozzá. A 320 ezer lakosú megyére eső napi több mint 130 új fertőzött nagyon magas szám és ez a már most is maximálisan leterhelt kórházak intenzív terápiás osztályain fog lecsapódni.

Az új kórházi ágyak és intenzív ágyak kapacitásbővítése folyamatosan zajlik, de ez időigényes folyamat, ráadásul nincs elég szakember sem az egészségügyi intézményekben. Megfeszített munka zajlik a csíkszeredai és a székelyudvarhelyi kórházakban is, ahol már több osztályt Covid-osztállyá alakítottak. “A szerencse, hogy elég sok kórterem fel van felszerelve alacsony nyomású oxigén-ellátással. Akkor van baj, amikor a betegek intenzívre kerülnek, márpedig nagy arányban kerülnek oda, mert későn jönnek be, sokáig bujkálnak. Nem jelentkeznek tesztelésre sem, pedig sok helyen van rá mód. Inkább otthon kivárnak, pedig tudják, hogy mikor és hol fertőződhettek meg. Van egyfajta szégyenérzetük a betegségtől”.

A megyében még az országos átlagnál is jóval alacsonyabb az átoltottság. “Az országos átlag már 30 százalék fölött van, a megyében viszont alig lépte eddig túl a 20 százalékot. Azt reméltük, hogy a kétnyelvűség segít majd abban, hogy több forrásból is tájékozódjanak az emberek, ehelyett több nyelven olvassák az álhíreket” - utal a mostani helyzet kialakulásának okaira a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója.

Tóth Csaba, Arad megyei prefektus még a megállapodást megelőzően beszélt arról lapunknak, hogy ha létrejön kormányközi megegyezés arról, hogy betegeket szállíthatnak át Magyarországra, az elsősorban az ő nyugat-romániai régiójukat fogja érinteni. A prefektus szerint ha történik ilyen, annak hátterében komoly orvosi döntések állnak majd a szállítás kockázatai miatt. Aradon is nagyjából 100 százalékos a kihasználtsága a kórházi ágyaknak, ott próbálják puffer-zónaként használni a sürgősségi rendszert, ahonnan később átkerülhetnek betegek az intenzívre, ha még súlyosabbá válik az állapotuk. Tóth Csaba szerint még ebben a kritikus helyzetben is csak nagyon szerény mértékben emelkedett az oltási kedv, de a jelenlegi helyzetben ez nem is jelent gyors megoldást. “Amit mi látunk a kórházakban, az alapján a megbetegedettek 10-15 százaléka szorul kórházi ellátásra” - tette hozzá az Arad megyei prefektus.

Bihar megyében is rossz a helyzet, az intenzív ágyak úgy vannak teljesen tele, hogy nemrégen 15 új ágyat üzemeltek be. “Lassan elérjük a kapacitásbővítés felső határát és még így is fogadnunk kell betegeket a környező megyékből is” - mondta a hvg.hu-nak Botházy Nándor, megyei alprefektus. Szerinte nagyon beszédes és szomorú szám, hogy a megye 334 háziorvosából mindössze 79 vállalta, hogy részt vesz az oltási folyamatban, Bihar az országos átlagtól is jócskán elmarad az átoltottsági arányok tekintetében. “Az egészségügyi dolgozóink is óriási nyomás alatt dolgoznak, sajnos nagyon magas a halálozási arány a kórházakban” - tette hozzá az alprefektus. A Bihar megyei Mezőtelki települése már karantén alatt van és nem kizárt, hogy a folyamatosan növekvő fertőzési számok miatt újabb településeket vonhatnak hasonló eljárás alá. Az intenzív ágyak jelentős áramfelvétele és a régi elektromos rendszerek miatt a tűzvédelem folyamatosan ellenőrzi az osztályok működését, hiszen a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca városában október elején 9 ember halt meg egy hasonló okokból kitört kórháztűzben.

Jöhet az országos karantén

A koronavírus a legbrutálisabb számokat Bukarestben és Ilfov megyében produkálja. A fővárosban csütörtökre virradóra már elérte a 15 ezreléket a fertőzési ráta, vagyis 1000 emberre 15 új fertőzött jut. Az iskolák átállnak az online oktatásra és felmerült a szigorú karanténintézkedések bevezetése is, de ezt ebben egyelőre nem született megállapodás a közegészségügyi igazgatóság csütörtök reggeli ülésén. Adrian Marinescu, a román Infektológiai Intézet orvosigazgatója a hvg.hu-nak azt mondta, napi 3000 új beteget regisztrálnak a városban és közülük legalább 500 szorul kórházi ellátásra. Csak az ő intézményükbe napi 200 új beteg érkezik, akik közül 50-et kell hospitalizálni. “90 százalékban a delta-variáns felelős a megbetegedésekért. Az ő kórházukban egyelőre eszközökből és személyeztből is jól állnak, az antitest terápiás gyógyszerekből viszont hiány van.

Vass Levente egészségügyi államtitkár a hvg.hu-nak elmondta, a nemzetközi segélykérés jelenleg elsősorban gyógyszerekre és eszközökre vonatkozik, például hiány van a tocilizumab nevű gyógyszerből. “A költségvetési fedezet megvan rá, de hiányosak a készletek, pedig erre a gyógyszerre leginkább a súlyos fázisban lévő betegeknek lenne szükséges” - teszi hozzá az államtitkár. Az ágykapacitást folyamatosan bővítik, különben már nem tudnák ellátni a nem covidos, intenzív ellátásra szoruló betegeket. “A gond az, hogy ilyen számoknál lassan elfogy minden tartalék egy-egy régióban, városban. A nem covidos betegeknél pedig már kizárólag az akut, sürgősségi ellátásra tudnak felkészülni. A személyzetet is végletekig lefoglalja a Covid elleni védekezés” - mondta Vass Levente.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató