Októberben 4 százalékpontos lett az ellenzéki pártok közös listájának előnye a Fidesz listájával szemben – derül ki a ZRI Závecz Research Intézet friss közvélemény-kutatásából.
Az adatok alapján az ellenzéki előválasztás kibillentette az egyensúlyi helyzetből a két politikai tömböt. Az idei évben mindvégig 1-2 százalékpontos volt az ellenzék előnye, amelyet a Závecz szerint lényegében döntetlennek lehet nevezni. Októberben viszont már érzékelhető, 4 százalékpontos lett a különbség. Szeptemberben a választókorú népesség 38 százaléka támogatta az ellenzéket, ezúttal 39 százalék. A kormánypártok a múlt hónapban 37 százalékon álltak, most 35 százalék a támogatottságuk.
A lakóhely típusa és az iskolai végzettség az a két szociológiai tényező, amelyek leginkább meghatározzák az erőviszonyokat.
- A fővárosban az ellenzéket 58, a kormánypártokat 24 százalék támogatja.
- A megyeszékhelyek kategóriájában jelenleg 43-33-ra vezet az ellenzék.
- A többi vidéki várost magában foglaló településcsoportban viszont megfordulnak az erőviszonyok: a Fidesz-KDNP 38, az ellenzéki lista 34 százalékon áll.
- A falvakban valamivel még nagyobb a kormánypárti előny: 39 százalékukkal szemben az ellenzék 32 százalékot kap a választóktól.
- Az alapfokú végzettségűek, valamint a szakmunkás képzettségűek csoportjaiban szoros a verseny a két politikai tömb között: a Fidesz 39 illetve 37 százalékos, az ellenzék 36 illetve 38.
- Az érettségizetteknél az ellenzék vezet 40-33-ra, a diplomásoknál még inkább: 44-30-ra.
A kormánypárti szavazóknak valamivel nagyobb az aktivitása, mint az ellenzékieké (60%-56%), ezért a választáson részvételüket biztosra ígérő és már elköteleződött szavazók csoportjában kiélezett a versengés: az ellenzék 50, a kormánypártok 48 százalékot érnek el.
Ugyanakkor az előválasztás a pártok erőviszonyait már nem forgatta fel, csak kisebb változások történtek. Továbbra is a kormánypárt a legerősebb, a választókorú népesség 34 százaléka támogatja, egy hajszállal – 1 százalékponttal – kevesebben, mint egy hónappal korábban.
Valamelyest javultak a DK, az MSZP, és a Párbeszéd pozíciói, némileg gyengültek a Jobbiké. A Demokratikus Koalíciónak 11-ről 13 százalékra bővült a támogatottsága. A Jobbik tábora most 11 százalékos, egy kicsivel, 1 százalékponttal kisebb, mint szeptemberben. Az MSZP-nek minimálisan, 5-ről 6 százalékra emelkedett a támogatottsága az elmúlt egy hónapban. A Momentum maradt 4, az LMP 2 százalékon. A Párbeszéd 1-ről 2 százalékra bővítette táborát, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt továbbra is 1-1 százalékos. A pártnélküliek aránya 25 százalék.
A biztos pártválasztók csoportjában a Fidesz 47 százalékos, a második helyen a DK áll 19, a harmadikon a Jobbik, 14 százalékkal. Az MSZP 7 százalékos az aktív választók körében, a Momentum 4 százalékos. A Párbeszéd a biztos szavazók csoportjában 3 százalékon áll, az LMP 2 százalékon, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutyapárt 1-1 százalékon – ezek a legérdekesebb eredményei a Závecz október közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatásának.
