A kutatásból az is kiderült, valóban a vallásosabb emberek szavaztak-e Márki Zay Péterre.
Friss eredményeket közölt a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézete, melynek kutatói egyetemi hallgatókkal közösen végeztek felmérést az ellenzéki előválasztás második fordulójának szavazói körében - számolt be a 24.hu. A portál arról ír, a kutatás során - melyet az előválasztás második fordulója során végeztek - a választók zociodemográfiai hátterét, médiafogyasztási szokásait és politikai attitűdjeit vizsgálták.
A felmérésben összesen 652, az előválasztáson résztvevő embert kértek fel a kérfőív kitöltésére, melyből 440 fő kezdte meg azt.
A kutatásban résztvevők közül 357-en adtak választ arra kérdésre, hogy mely jelöltet támogatták: közülük 124-en Dobrev Klárára (35%), 233-an pedig Márki-Zay Péterre (65%) adták le voksukat. A felmérés ez alapján mindössze 4 százalékkal tért el a vasárnapi eredménytől.
Az kutatásban kitértek arra is, hogy sokkal több nő adta le szavazatát Dobrev Klárára, mint Márki Zay Péterre, ugyanakkor a DK miniszterelnök-jelöltjére szavazók átlagéletkora (67) jóval meghaladta a Márki Zay Péterre szavazókét (44).
Vallásosság körében azonban nem látszott lényeges eltérés a két szavazótábor között: nem mutatható ki összefüggés a jelöltekre leadott voksok és a vallásosság között.
Jelentős különbség mutatkozott azonban abban, hogy míg a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökét támogatók 14 százaléka tanuló, addig az Intézet által megkérdezett diákok közül nem volt olyan, aki Dobrev Klárára adta volna szavazatát.
A portál arról is ír, hogy míg Dobrev Klára választóinak mintegy kétharmada középfokú, harmada felsőfokú végzettséggel rendelkezik, addig Márki-Zay Péter esetében az arány éppen fordított. Márki-Zay Péter támogatóinak 14 százaléka ráadásul tanuló, Dobrev Klárára szavazó diák azonban nem került be a mintába, írja a kutatás.