Több mindenről is szavaztak kedden az Országgyűlésben.
A parlamenti képviselők megszavazták, hogy a jövőben változik az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabálya, amit 134 igen szavazattal, 54 nem ellenében fogadott el a parlament.
A jövőben választania kell két megbízatás között annak, aki a főváros valamelyik kerületi önkormányzatába és a közgyűlésbe egyaránt mandátumot szerez, ha mindkét tisztséget kompenzációs listán nyerte el. A két poszt között három napon belül kell választania az érintettnek. A jogszabály eddig csupán azt mondta ki, hogy ugyanazon ember nem lehet két különböző település önkormányzati képviselője egyszerre. Egy másik változtatás alapján az a megválasztott önkormányzati képviselő, aki nem vette át megbízólevelét, megszerezheti mandátumát anélkül, hogy a kompenzációs lista végére kerülne.
A képviselők azt is elfogadták, hogy kétharmados parlamenti többséghez kötik a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, valamint a biztos helyettesének felmentését.
Völner Pál ezt azzal indokolta, hogy ezen szervek vezetőinek megválasztása ugyancsak kétharmadhoz kötött, így evidens módon megbízatásuk megszüntetése is ilyen szavazati aránnyal kell, hogy történjen. Pont került annak a kérdésnek a végére, hogy ezentúl a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hét évre, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának kilenc évre megválasztott elnökét. Jelenleg a miniszterelnök nevezi ki mindkét szervezet vezetőjét.
A képviselők 2023 végéig meghosszabbították az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalást.
Az Országgyűlés határozatban járult hozzá ahhoz, hogy a Magyar Honvédség kétszáz katonával 2023. december 31-ig részt vegyen az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben. A képviselők 155 igen szavazattal, 21 nem ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadták el a honvédelmi miniszter indítványát. A határozat értelmében a katonák továbbra is Irakban állomásoznak, ahol a többi között őrző-védő, csapatkísérő, katonai segítségnyújtási és tanácsadási feladatokat látnak el. A tevékenységről a kormánynak évente legalább egyszer kell beszámolnia az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának. A javaslat indoklása szerint a részvétel fenntartásával a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás mellett Magyarország segíteni tudja az illegális migráció és az azt kiváltó okok megszüntetését helyben.
Módosításra szorult a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvény hatálybalépését tartalmazó, úgynevezett kivezető jogszabály, miután az Országgyűlés december 31-ig meghosszabbította a veszélyhelyzeti törvény hatályát. A kedden 134 igen szavazattal, 52 ellenvoks mellett elfogadott jogszabály azokat az átmeneti szabályokat tartalmazza, amelyekre a veszélyhelyzet megszűnésekor, az az alatt alkotott jogszabályok kivezetése miatt van szükség.
A veszélyhelyzet meghosszabbítása a koronavírus-járvány negyedik hullámának erősödése miatt volt indokolt. A kivezető törvény olyan szabályokat is tartalmaz, amelyek alkalmazhatósága elválaszthatatlan a veszélyhelyzet időtartamától. Ilyen például a veszélyhelyzeti különleges szabálysértési tényállások alkalmazása. A módosítás a törvény legtöbb rendelkezésén nem változtat, csak annak időbeli hatályát változtatja meg, illetve más részét nem lépteti hatályba.
Forrás: PS
