2021. december 01. - Elza
EUR : 366.83
USD : 322.8
Időjárás ikon

Saját követői szedték szét a határon túliakról posztoló Márki-Zayt

Nem aratott osztatlan sikert a baloldal miniszterelnök-jelöltjének e heti posztja, amelyben azt állította, a baloldalon konszenzus van arról, hogy a határon túli magyarok állampolgárságukkal járó jogként szavazhassanak a magyarországi parlamenti választásokon. 

A posztra háromezren reagáltak, közülük több mint ezren azt jelezték, hogy feldühítette őket Márki-Zay Péter kijelentése.

– Na, ez nálam kiverte a biztosítékot

– írta az egyik hozzászóló, akinek kommentje az egyik legtöbb lájkot gyűjtötte be.

A szöveges reakciók között keresve se találni támogató hangvételűt, a legtöbben a DK jól ismert álláspontját kommentelték Márki-Zay bejegyzése alá, amely szerint csak az szavazzon Magyarországon, aki itt él és adózik. Volt olyan vélemény is, amely szerint ezt a programpontot titkolni kellene a választásokig, mert így nem lehet nyerni. 

A baloldali politikus posztjában jelezte, hogy egy székelyföldi újságnak nyilatkozott a témában. Márki-Zay Péter szerint egyébként inkább saját képviselőt kellene küldeniük a parlamentbe, a baloldalon korábban arról is beszéltek, hogy a magyarországi nemzetiségekhez hasonlóan a határon túliak is szószólót küldjenek az Országgyűlésbe, és ne szavazhassanak pártlistákra. 

A határon túli magyarok egyszerű honosítását az Orbán-kormány 2010 után az egyik első, szimbolikus intézkedésével tette lehetővé, miután 2004-ben a frissen hivatalát elfoglaló Gyurcsány Ferenc miniszterelnök gyűlöletkampányt vezényelt határon túli nemzettársaink ellen. Ennek eredményeként december 4-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazás érvénytelen lett. 

A most Gyurcsányék támogatásával miniszterelnök-jelöltként induló Márki-Zay az interjúban egyébként úgy próbálta hárítani felelősségét, hogy azt emlegette: abban a kampányban egyik oldalon sem vett részt (akkortájt Kanadában élt), 

azonban szerinte csak a részvétel hibádzott, a magyarok többsége akkor is a kettős állampolgárság mellett foglalt állást. 


Az akkori eredményeket felidézve azonban látható, hogy Gyurcsányék kampánya relatíve sikeres volt, a megjelentek mindössze 52 százaléka igennel, a megjelentek másik fele (48 százalék) nemmel szavazott a kérdésre.

 Az akkori gyűlöletkampány a mai napig hatással van a közvéleményre, ezt mutatták meg a hódmezővásárhelyi polgármester posztja alatti megnyilvánulások is.

Forrás: MNO

Képgaléria

(Kattins a képre a nagyobb méretért)
Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató