2022. január 18. - Piroska
EUR : 355.89
USD : 311.53
Időjárás ikon

Így hazudik az ellenzék a képedbe: itt az eltitkolt kutatás

- Múlt héten szerdán a 444 ismertette az ellenzék első, saját kutatását, amely drámai számokat tartalmazott az ellenzékre nézve.

- Kunhalmi Ágnes azt mondta a kutatásról, nem lett volna szabad nyilvánosságra hozni, igaz, ő nem is látta.

- Márki-Zay pedig úgy nyilatkozott, ezt kutatásnak se lehet nevezni, és csak nyers adatokat tartalmaz.

- Vita volt arról is, a kutatásnak van-e ismert a módszertana, és a kutatást sem vette senki a nevére.

- Minden ellenzéki szereplő hazudott, mert a pártvezetők ismerték ezt a kutatást, és a módszertan is benne van a 69 oldalas dokumentumban.

- Ahogyan arról is hazudtak, hogy a kutatásnak ne lenne gazdája, mert van.

- Az Iránytű Intézet volt az adatfelvevő (Jobbik-háttérintézmény), és az adatokból a 21 Kutatócsoport (Momentum-háttérintézmény) készítette az elemzést.

- Az Index birtokába került az a közvélemény-kutatás, amely a múlt héten került nyilvánosságra, s amely - a szokásos mérésekhez képest - sokkal nagyobb figyelmet kapott.

Megszerezte az Index annak a nem nyilvánosságnak szánt közvélemény-kutatásnak a részleteit, amelynek főbb eredményeit korábban a 444 szellőztette meg, s amelyből egyebek között az derült ki, hogy jóval kevésbé népszerű az ellenzéki összefogás annál, mint amit előtte mértek: eszerint a teljes lakosság körében

A FIDESZ-KDNP TÁMOGATOTTSÁGA 46 SZÁZALÉKOS, MÍG AZ ELLENZÉKI ÖSSZEFOGÁSÉ CSUPÁN 32.

Az ellenzék számára hidegzuhanyként megjelenő kutatási eredményeket illetően többen hitetlenkedésüknek adtak hangot, egyelőre kérdéses, hogy a friss kutatás tévedett-e, vagy egész előtte nagyjából mindenki más.

Ami bizonyos, hogy az eddig megszokott, és a kiszivárgott, nem nyilvánosságnak szánt – személyesen Márki-Zay Péter részére készített – kutatás módszertana között különbség van, ami szerepet játszhat az eredményekben is.

Az Index úgy tudja, az Iránytű Intézet és a 21 Kutatóközpont által jegyzett mérés (az adatfelvételt az Iránytű végezte 2000 fős minta telefonos megkérdezésével december 6-a és 11-e között) amerikai tanácsadók segítségével, amerikai módszertannal készült.

A mérés hibahatárának plusz-mínusz 2,2 százalékot jelöltek meg, hozzátéve, hogy részsoksaságok esetében akár nagyobb is lehet.

A kutatásban vizsgálták a nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus, az internethasználat rendszerességének összefüggéseit, hogy mennyire érdekli a válaszadót a politika, milyen a gazdasági helyzete, mit gondol arról, ha a jövő évi országgyűlési választásokat az ellenzék nyerné, mit vár 2022-re nézve, milyen volt az anyagi helyzete az elmúlt egy évben és mennyire ért egyet bizonyos uniós állításokkal – igaz, a jelentés azt hozzáfűzi, hogy ezen információk nem mindegyike bizonyult szignifikáns tényezőnek.

A pártpreferenciák tekintetében a főbb megállapítások a következők:

Ellenzéki közös lista esetén a Fidesz-KDNP listájára 46 százalék szavazna, az ellenzéki pártok közös listájára 32 százalék. A Mi Hazánk 5, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) 4 százalékot kapna, 2 százalék nem menne el szavazni, 10 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart válaszolni.

Külön lista esetén a Fidesz-KDNP 40 százalékot szerezne. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik 11-et, a Demokratikus Koalíció (DK) 10-et, a Momentum 7-et, az MKKP 6-ot, a Mi Hazánk 5-öt, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 3-at, az MSZP és az LMP 2-2-t, a Párbeszéd 1 százalékot kapna. Erre az esetre 5 százalék válaszolta, hogy egyáltalán nem menne el szavazni, 9 százalék pedig nem tudott, illetve nem akart választ adni.

A közvélemény-kutatás főbb – és ugyancsak elég meglepő – megállapításai közé tartozik, hogy

AZ ELLENZÉKI SZAVAZÓK EGY JELENTŐS RÉSZE VALÓJÁBAN NEM AKAR KORMÁNYVÁLTÁST ÉS A KÖZÖS LISTÁN VÁRHATÓAN NEM VOKSOLNÁNAK AZ ELLENZÉKRE.

Ennek egy lehetséges okaként a kutatás azt jelölte meg, hogy sokan úgy érzik, nem járnának anyagilag jól vele.

A bizonytalanok között ugyanakkor az ellenzék tartaléka nagyobb, mint a kormánypártoké, 50 százalékuk ugyanis kormányváltást akar, s csak 30 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem. Márki-Zay Péter valós ismertségét a felmérés 55 százalékra tette, legalábbis ennyien tudták megmondani, hogy a politikus Hódmezővásárhely polgármestere. Legtöbben a megyei jogú városokban, illetve megyeszékhelyeken (65 százalék), valamint Budapesten (64 százalék) feleltek az erre vonatkozó kérdésre helyesen, legkevesebben a falvakban (42 százalék) találták el a választ.

Korosztályos lebontásban a legkevésbé a fiatalok (18-29 évesek) ismerik, nekik 46 százalékuk tudott helyesen válaszolni, míg a legtöbben 65 év felett tudták elhelyezni az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét a hivatalát illetően (64 százalék).

AMI A MINISZTERELNÖK-JELÖLTEK SZEMÉLYES TULAJDONSÁGAIT ILLETI, MÁRKI-ZAY PÉTERT HITELESEBB, TISZTAKEZŰBB POLITIKUSNAK TARTJÁK, AKI KEVÉSBÉ CSAK A KIVÁLTSÁGOSOKAT KÉPVISELI, UGYANAKKOR ORBÁN VIKTORRÓL ÚGY GONDOLJÁK, HOGY SOKAT DOLGOZIK, KOMPETENS, ÉS HOGY "ANYAGILAG JÓL JÁRNAK VELE".

A lakosság anyagi helyzetére vonatkozóan a felmérés arra a megállapításra jutott, hogy a teljes népesség majdnem felét érzékenyen érinti az infláció és a kórházi várólisták. Az érintettek 40 százaléka ennek felelőseként a kormányt jelölte meg, továbbá a lakosság 30 százalékának romlott az anyagi helyzete az elmúlt 12 évben.

ENNEK ELLENÉRE INKÁBB ORBÁN VIKTORRÓL, SEMMINT MÁRKI-ZAY PÉTERTŐL ÉS AZ ELLENZÉKRŐL GONDOLJÁK, HOGY ANYAGILAG JÓL JÁRNÁNAK VELE,

a kutatás ezt főleg a kormány választások előtti osztogatásának, valamint az ellenzék elleni sikeres lejáratókampánynak tudja be,- írta a bennfentes.net.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató