A magyar infláció emelkedésének 80 százalékát külső tényezők okozták, a magas infláció globális jelensége a járvány szövődménye; mindent meg kell tenni, hogy a külső hatások ne épüljenek be az inflációs kilátásokba – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését ismertető online sajtótájékoztatón csütörtökön.
Baksay Gergely a kamatdöntést követően kiadott prognózis részleteit ismertetve kiemelte:
újra csökkenő pályán van az infláció,
a fogyasztói árindex idén novemberben elérte a csúcsát. A maginfláció a következő hónapokban még emelkedik, 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul, ezután 2022 második felétől csökkenni fog. A fő mutató 2022 negyedik negyedévében tér vissza a toleranciasávba, és 2023 első felében kerülhet ismét a 3 százalékos jegybanki cél közelébe – mondta.
Ismertette: a külső hatások szerepe a magyar infláció gyorsulásában 2021 októberben az elmúlt évek átlagához képest 80 százalék volt, a belső hatások 20 százalékos arányt jelentettek.
A jegybank legfrissebb prognózisa szerint idén 5,1 százalékos inflációt várnak, jövőre 4,7-5,1 százalék közöttit, míg 2023-tól az infláció a jegybanki céllal összhangban alakul.
Az adószűrt maginfláció idén 3,9 százalék, 2022-ben 5,3-5,5 százalék, 2023-ban 2,9-3,5 százalék, míg 2024-ben 2,7-3,3 százalék között alakul a jegybank előrejelzése szerint.
Az MNB GDP-növekedési várakozása 2021-re 6,3 és 6,5 százalék közötti, jövőre 4-5 százalék.
Baksay Gergely kifejtette, hogy a magyar gazdaság helyreállási képessége erős. A gazdaság bővülése várhatóan a korábbinál lassabb ütemben folytatódik, miközben a növekedés szerkezetét kettősség jellemzi: a nemzetközi termelési láncok zavarai, és az emelkedő nyersanyag- és energiaárak lassítják a gazdaság helyreállását, miközben a tovább erősödő belső kereslet tompítja a külső tényezők hatásait.
A munkaerőpiaci hatásokról elmondta:
a lakosság reáljövedelme jövőre jelentősen megnő,
a növekedés húszéves távlatban a harmadik legmagasabb lesz. A munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alatt marad a következő években. A válságkezelés jelentős részben hitelalapú volt, a háztartási és vállalati hitelezés bővülése tovább folytatódik a következő években, egészséges mértékben, és szerkezetben, forintban, fix kamatokkal. A jegybank szerint a beruházási ráta magas marad, 28 százalék felett alakul a GDP arányában 2022-ben, ami az EU-ban a 3. legmagasabb – ismertette.
Rövid távon a belső kereslet irányába tolódik el a növekedés szerkezete, ezt a minimálbér-emelés, és a kormányzati intézkedések is támogatják, majd 2022-2023-ban fogja ismét a külső kereslet húzni a GDP-növekedést – tette hozzá.
A kilátásokat leginkább az energiaárak emelkedése határozza meg, ami szintén a járvány egyik szövődménye. A gáz és az áram ára történelmi magasságokba emelkedett. Jövőre ezeken a piacokon is megnyugvást várnak az elemzők – mondta. Az energiaárak emelkedése az energiaimportőr országnak számító Magyarországon rontja a cserearányt, ezért a külső egyensúlyt is, a reálgazdaságban pedig a termelési tényezők árának emelésével a beruházások lassulásához vezet, ami visszafogja a külső keresletet. Ugyanakkor a lakossági rezsiköltségek fixek, így ezen keresztül visszafogja a közvetlen inflációs hatást. A magas energiaár a termékeken és szolgáltatásokon keresztül azonban begyűrűzik a fogyasztói árakba – fejtette ki.
A termelési oldalon a magas energiaárak mellett akadályt képez a chiphiány, ami a járműipart és az elektronikai ipart fogja vissza, ezek az ágazatok a régiós áruexport 30-50 százalékát teszik ki, a magyar exportban 30 százalékot jelentenek. A teljes áruexport és a szolgáltatásexport is negatív hatásoknak van kitéve, 2022 második feléig nem járulnak hozzá érdemben a GDP-hez. Kedvezőnek nevezte, hogy
egyre nő az akkumulátorgyártás súlya és dinamikája,
mára több mint 40 százalékkal meghaladja a 2019-es szintet, ami ellensúlyozhatja a globális félvezetőhiányt. Az ellátási zavarok az MNB szerint 2022 második felétől oldódhatnak, az export akkor ismét pozitívan járul majd hozzá a növekedéshez.
A költségvetés hiánya az MNB szerint csökkenő pályára áll már 2021-ben és jövőre is folytatódik a csökkenés, a kormány által tervezettnek megfelelően. Idén 80 százalék alá süllyed az államadósság-ráta, 2022-től tovább mérséklődik a gazdaság növekedése és a költségvetési deficit csökkenése következtében – mondta a jegybank ügyvezető igazgatója.
(MTI)
