2022. május 28. - Csanád, Emil
EUR : 392.82
USD : 366.1
Időjárás ikon19°14°

Hamarabb állhat helyre a költségvetési egyensúly

Magyarország pénzügyi biztonsága kerülhet ismét a hazai fiskális politika központjába. A béremeléseket nem, a beruházásokat annál inkább érintheti a kormányzati fordulat.

Nem borítják fel a jövő évi költségvetést az eddig bejelentett béremelések, és teljesülhet a jövő évre tervezett 5 százalék alatti hiány – erről beszélt a VG-nek Varga Zoltán, a Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Az elmúlt hetekben gyökeres fordulat következett be a kormány fiskális politikájában: bő másfél évnyi, beruházásokra épülő növekedésösztönzés helyett ismét a költségvetés egyensúlyának helyreállítására helyeződött a hangsúly. 

Varga Mihály pénzügyminiszter két hete jelentette be, hogy a jövőre tervezett 5,9 százalékos költségvetési hiány helyett 4,94 százalékosat szeretne látni.

A kormányzati fordulat jele volt szintén, amikor Orbán Viktor miniszterelnök az évzáró kormányinfón a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlását firtató újságírói kérdésre úgy felelt, hogy az ország pénzügyi biztonsága mindent megelőz. A múlt szerdán megjelent Magyar Közlönyben szereplő kormányhatározatból pedig kiderült, hogy a kormány a központi költségvetés 2022. évi előirányzatait összességében 755 milliárd forint értékben csökkenti, ennek jegyében 605 milliárd forint zárolást rendel el a különböző fejezeteknél, amelyből a legnagyobb tétel a beruházási alap négyszázmilliárdos lefaragása. További százötvenmilliárd forint sorsáról nem született még döntés, erről még az érintett tárcákkal kell egyeztetni a pénzügyminiszternek.

A költségvetési szigorhoz való visszatérés az idei költségvetést sem hagyta érintetlenül, a kormány háromszázötvenmilliárd forinttal vágta meg az idei beruházásokat. Sok mindent az érintett projektekről továbbra sem tudni, annyit viszont igen, amit korábban lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is elmondott, miszerint rengeteg előkészítetlen beruházás terheli meg a költségvetést, ezek ugyan a pénzforgalmi hiányban megjelennek, megvalósulásuk ugyanakkor rendre későbbre tolódik, ezért a tanács már egy ideje szorgalmazta ezt a döntést kormánynál. Nem kizárt, a hogy a jövő évi kiadáscsökkentésnél szintén figyelembe vették az egyes projektek előkészítettségét.

Ugyanakkor mindenképpen meglepő ez a fordulat annak fényében, hogy az elmúlt időszakban elsősorban adócsökkentésekről és kiadásnövelő jóléti intézkedésről szóltak a hírek, emiatt pedig a választás előtti osztogatás bélyegét is megkapta a kormány a kritikusoktól. Mindenesetre a fiskális konszolidáció elkezdődött, még annak ellenére is, hogy 

Varga Mihály külön hangsúlyozta:

a januárban életbe lépő béremeléseket nem érinti a kiadások visszafogása, helyette azokat a beruházásokat szeretnék visszafogni, amelyek 2020 tavasza óta a gazdaságélénkítés eszközei voltak.

Márpedig ezek hatalmas tehert is jelentettek a költségvetésnek, tavaly a Gazdaságvédelmi Alapból a VG gyűjtése szerint mintegy 3000 milliárdot különített el a kabinet beruházásokra és a felhalmozási jellegű kiadásokra.

Az igazi kérdés, hogy mikor térhet vissza a 3 százalékos szint alá a költségvetési hiány. Varga Zoltán úgy jósolta, hogy 2023-ra már 3,5–4 százalék közé csökkenhet, annak függvényében, hogy a járvány mekkora globális és hazai gazdasági károkat okoz, emiatt szerinte 3 százalékos szintet 2024-ben vagy 2025-ben érjük el ismét. Hasonló előrejelzés olvasható ki az Európai Bizottságnak még májusban kiküldött konvergenciaprogramról, amely 2023-ban 2 százalékponttal, 3,9 százalékra mérsékelte volna a hiányt és 2024-re datálta a maastrichti kritérium teljesítését. A mostani kiadáscsökkentés után tehát, ha 2023-ban tartaná ezt az ütemet, azzal hatalmas lépést tenne a kormány a 3 százalékos szint eléréséhez, megnyitva a lehetőséget, hogy visszatérjen a hazai fiskális politika arra az egyensúlyi pályára, amely 2012 és 2019 között jellemezte.

Forrás: Vg.hu

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató