2024. március 28. - Gedeon, Johanna
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

Román alkotmánybíróság: a nemzeti alkotmány előrébb való mint az uniós jogrend

A román bíróságok indítványai nyomán az Európai Bíróság az uniós jog elsőbbségét mondta ki román alkotmány és az alkotmánybíróság felett. Válaszul az alkotmánybíróság ennek ellenkezőjét lépte.

Az uniós tagállamok alkotmánybíróságai egyre nagyobb kihívást jelentenek az uniós jog elsőbbségére (és az Európai Bíróság eljárási jogkörének mindenek felettiségére) nézve. Ezúttal Románia alkotmánybírósága, a Curtea Constituţională a României december 23-ai döntése szól arról, hogy az Európai Bíróság egyik december közepi ítélete nem hajtható végre mindaddig, amíg a román alkotmányt nem módosítják.

Ezzel az alkotmánybíróság nem mondott ki mást, mint hogy az uniós jogrend elsőbbségét hirdető Európai Bíróság csak a mindenkori román alkotmány által megengedett terjedelemben hozhat Romániára nézve kötelező döntéseket.

Román bíróságok kérték az Európai Bíróság ítéletét

Bizonyos értelemben pengeváltást az Európai Bíróság kezdte. December 21-ei ítéletében tulajdonképpen azt deklarálta, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a tagállami alkotmánnyal szemben. Az ítélet arról szólt, hogy például egy olyan ügyben, mint a korrupció elleni harc, az a román bírák mérlegelésük szerint figyelmen kívül hagyhatják a nemzeti alkotmánybíróság döntéseit. Megjegyzendő, hogy míg az ítélet egyelőre magyar nyelven nem érhető el, Michal Bobek idén márciusi főtanácsnoki indítványa azzal lényegében azonos tartalommal született meg. Ez a dokumentum itt olvasható.

Előzményként szolgál, hogy 2019-ben 

több román bíróság is előzetes döntéshozatali eljárás keretében tett fel kérdéseket az Európai Bíróságnak 

olyan témákban, mint a bírói függetlenség, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem. Erre azért került sor, mert a román alkotmánybíróság még 2018-ban határozatban mondta ki, hogy a legfőbb semmítő- és ítélőszék (a tulajdonképpeni legfelsőbb bíróság, Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie) több ítélkező testülete sem megfelelő összetételű. Egy másik alkotmánybírósági döntéssel a román alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a belföldi hírszerző szolgálatoknak a a nyomozati cselekményekhez szükséges technikai megfigyelési intézkedések végrehajtásában való részvételét. Ez azt eredményezte, hogy az így készült bizonyítékokra a büntetőeljárásokban nem lehetett hivatkozni. 

Mindemellett az alkotmánybíróság 2019-ben úgy határozott, hogy a legfelsőbb bíróság elmulasztott eleget tenni azon jogszabályi kötelezettségének, hogy a korrupciós bűncselekmények első fokon történő elbírálására szakosodott ítélkező testületeket hozzon létre. 

Jóllehet ezek a tárgykörök (jogállamiság, korrupció elleni harc stb.) mostanában Brüsszelben egyébként is népszerűek, az összesített ügyek egyik legnagyobb horderejű kérdése az volt, hogy 

sérthetik-e a bírói függetlenség és a jogállamiság elvét, valamint az EU pénzügyi érdekeinek védelmét a román alkotmánybíróság határozatai.

Az Európai Bíróság precedensalkotó tevékenysége magát az uniós jogot is fejleszti

Emlékezetes, hogy ugyanez a fórum mondta ki az uniós jog elsőbbségét még az 1960-as években, s ezt a jogelvet mélyítené most is. Mint ismeretes, 

2022. egyik legnagyobb feladványa az lesz, hogy a sokak szerint politikai fegyverként is bevethető jogállamisági mechanizmust miként lehet hatékonyan bevetni a tagállamok ellen. 

Úgy, hogy az az uniós joggal is összhangban legyen. 

A jogállamisági mechanizmust Magyarország és Lengyelország is megtámadta a luxemburgi Európai Bíróság előtt. A két tagállam érvelése szerint a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletnek rendezetlen a jogalapja, ugyanis miközben a jelenleg hatályban lévő szerződések pusztán az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok megalkotását írják elő, a rendelet ezen a felhatalmazáson bőven túlterjeszkedik. 

A jogállamisági mechanizmus a magyar és a lengyel fél szerint tehát „fából vaskarika”. 

Problémás a két ország szerint, hogy a rendeletben használt fogalmak – például maga a jogállamiság – nem kellően meghatározottak, például azért, mert a pontosításhoz szükséges definíciók megalkotása alapvetően lehetetlen. 

Ez – érveltek a magyar és a lengyel fél – jogbizonytalanságnak és adott esetben önkényes végrehajtásnak ágyazhat meg. További aggály, hogy a rendelet alapján a kifejezett esetkörökön túlmenően „egyéb” esetekben is aktiválható a mechanizmus, ami szintén jogbizonytalanságot szülhet.

Jogbizonytalanságot csökkenteni jogbizonytalanság teremtésével

Minden valószínűség szerint ezt a jogbizonytalanságot „enyhítené” sajátos módon az Európai Bíróság azzal, hogy olyan ítéleteket hoz, mint amilyet december 21-én a román alkotmánybírósággal kapcsolatban hozott. Az Európai Bírósága az ilyen lépésekkel ugyanis, bár 

a tagállamok szintjén a jogforrási és igazságszolgáltatási hierarchiát erodálja, 

kétségkívül támpontokat szolgáltat ahhoz, hogy a több sebből vérző jogállamisági mechanizmus alá utóbb jogalapot és precedensjogot „toljon”.

Erre minden valószínűség szerint 2022-ben nagy szükség lesz. A jogállamiság elve és az EU pénzügyi érdekeinek védelme ugyanis Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok szerint elviekben kellő bizonyossági szinten áll, így december elején elutasította a magyar érvelést. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bíróság előbb-utóbb zöld utat adhat a jogállamisági mechanizmusnak.

Forrás: Mandiner

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató