Fürjes Balázs közölte, hogy megvalósul a Délit és a Nyugatit összekötő vasúti alagút.
Tegnap este a Magyar Közlönyben megjelent a kormányhatározat: a kormány elfogadta az Európai Unióval közösen kidolgozott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (BAVS) – közölte a nagy hírt Fürjes Balázs a Facebookon.
„A probléma: a külső kerületekből és az agglomerációból ma szinte mission impossible a városba jutás és a hazamenetel. Miközben Budapest nem csak a belvárosból áll – a külső kerületekben és az agglomerációban élőket is megilleti a jó közlekedés! Naponta egymillió ember jön be autóval az agglomerációból és a külső kerületekből a belső városrészekbe. Dolgozni, tanulni, szolgáltatásokat igénybe venni. Érthető, hogy autóval jönnek, mert a tömegközlekedés nem elég megbízható, nem elég sűrű, gyors és kényelmes. Órákat állunk dugóban. A belvárost megbénítja a túl sok egyidejú fővárosi útlezárás, forgalomkorlátozás, a sokak által kritizált sávlezárások. Nemcsak az időnket vesztegetjük, hanem a levegő is rosszabb, és óriási stressz a munkába vagy hazajutás. A helyzet magától csak rosszabb lesz: a külső kerületek és a főváros környéki települések népessége folyamatosan nő. Ezt a kihívást kell megoldani, és ebben a vasút a város és környékének aranytartaléka” – írja a politikus.
Hozzátette: „A megoldás: A célok egyszerűek: mindenki érjen gyorsabban és kényelmesebben célba, legyen kevesebb a dugó, tisztább a levegő. A megoldás a közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése, vonzóbbá tétele, a hiányzó északi (Aquincumi) és déli (Galvani) peremhidak, kapcsolódó körúti elemek megépítése, ezzel a belváros tehermentesítése, és nagyszámú P+R, B+R parkoló létesítése külső csomópontokon, hogy le lehessen tenni az autót, biciklit. Budapest és környéke közlekedése fejlődésének elengedhetetlen – de egyedül nem elégséges! – feltétele a vasút fejlesztése. Ez országos és európai jelentőséggel is bír, hiszen Budapest ma szűk keresztmetszet a vasútnak. Vonattal a Duna nehezen, csak egyetlen ponton (Déli összekötő) átjárható – miközben európai vonalak és az országos személyközlekedés is utat keresne itt kelet és nyugat, észak és dél között.”
Az államtikár hangsúlyozta, hogy a vasútnak újra fontos közlekedési eszközzé kell válnia Budapesten belül és a mainál sokkal kihasználtabb eszközzé a Budapest-agglomeráció közötti utazásoknál. „Az európai, a magyarországi, a várostérségi és a budapesti vasúttal történő utazásokhoz sokkal átjárhatóbbá kell tennünk Budapestet! A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia ezt garantálja. Elérjük, hogy a vasút fejlesztésével megduplázódjon az elővárosokból vasúttal érkezők és oda hazatérők száma. A tapasztalat bizonyít: ilyen duplázás történt a nemrég felújított esztergomi és székesfehérvári vonalakon.”
Hogyan?
„Minden elővárosi vasútállomásról óránként legalább négy vonat indul majd Budapestre,
Átszállás nélkül legalább három metróvonal lesz elérhető,
Megduplázódik az agglomerációból Budapestre vonattal és nem autóval érkezők száma.
Megvalósul az integrált tarifaközösség, az utazás során elegendő lesz egyetlen bérlet vagy jegy vasútra, buszra, metróra, villamosra” – írja Fürjes Balázs.
Ezért aztán, folytatja az államtitkár,
„A kormány által megkezdett korszerű járműbeszerzés tovább folytatódik, már most sokan használják az új Flirt és KISS-vonatokat;
Folyamatosan megújítjuk a vasútállomásokat;
Sokkal nagyobb kapacitású átmenő rendszerű pályaudvarokat hozunk létre a jelenlegi fejpályaudvarok helyett;
Fejlesztjük az infrastruktúrát, Budapestet behálózó szolgáltatást hozunk létre. A Kelenföldet, a Délit és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút megépítésével egy több, mint 100 éves terv valósítunk meg;
Újjászületnek a felszabaduló rozsdaövezetek, új közösségi terek, parkok jöhetnek létre!Vonzóbbá, gyorsabbá és kényelmesebbé tesszük a közösségi közlekedést, főleg a legkörnyezetbarátabb és legtöbb embert segíteni képes (szakszóval: »legkapacitívabb«) kötöttpályás közlekedést, a vasutat.”
3 ezer milliárd forint
A pénzügyi ráfordításról: „A döntés alapján a következő két évtized nemzeti kormányai újabb 3 ezer milliárd forintot (plusz HÉV-fejlesztésre további ezer milliárdot) fordítanak Budapest és a várostérség közlekedésének jelentős fejlesztésére, döntően EU-s forrásokból! A MÁV teljes éves utasforgalmának 75%-át (hévvel együtt ez évi 160 millió fő!) ma is Budapest és a főváros agglomerációja közötti közlekedés adja, Budapest egyúttal az országos vasút forgalom legfontosabb és nyugat-keleti irányú európai vasútforgalom egyik legfontosabb csomópontja, a magyar vasutat igazán itt használják a magyarok - itt kell azt fejleszteni a legdinamikusabban!”
Hiteles-e ez a két évtizedes stratégia terv?
Arról, hogy miért hiteles a terv, akövetkezőket olvashatjuk: „Mert forrás lesz rá. A húsz évre szóló terv első 1500 milliárd forintjára már garantált európai uniós forrás lesz 2027-ig. Igen, mert a tapasztalat bizonyítja: ahol korszerűsítjük a vasutat, megduplázódik az utasok száma. Mint a képen is látható esztergomi és székesfehérvári példák mutatják, olyan vonal és állomás is van, ahol négyszeresére nőtt a forgalom. Igen, mert a terv nem egy elnagyolt vízió, hanem több mint 200, részletesen kidolgozott rövid-, közép- és hosszú távú intézkedést is tartalmazó, az EU közlekedési szerveivel közösen kidolgozott, féléves civil és szakmai egyeztetésen átesett alapos szakmai munka.”
A munka java most jön, írja Fürjes Balázs, „de minden hosszú út az első lépéssel kezdődik. Jó, hogy a BAVS-ot támogatásáról biztosította Karácsony Gergely és a fővárosi városvezetés is, amikor azt részletesen megtárgyaltuk a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában. Elindultunk!”
Forrás: Mandiner
