15 sportág 109 versenyszámában osztanak érmeket az idei téli olimpián. Ezek között természetesen vannak világszerte népszerűek, kevésbé ismertek, és olyanok, melyekre a sportrajongók is rácsodálkoznak: jé, ilyen is létezik? A pekingi olimpia kezdetéig minden műsoron szereplő sportággal foglalkozunk majd itt, a Mandineren. Persze tudjuk, hogy ezen kis írások alapján valószínűleg senki nem lesz egy-egy sportág elkötelezett híve, ezért nem elsősorban a szabálykönyvet próbáljuk értelmezni, hanem kicsit közelebb hozni az adott eseményt egy olyan ország olvasóihoz, melynek sportolói a nyári játékokon szállítják az érmeket.
A téli olimpiai „definíciója” szerint havon vagy jégen űzött sportágak szerepelhetnek a műsorán. Az idei 15 sportágból 8 zajlik jégen, 7 havon. 43 érmet osztanak jégen, 66-ot havon vívott versenyek után.
A „jeges” sportok között van a két legnépszerűbb, a műkorcsolya és a jégkorong.
Bár az ilyen kijelentéssel érdemes óvatosan bánni, mert még nyilván sokan emlékeznek arra a nevetséges jelenetre, amikor a legutóbbi olimpián, Koreában a nézőtérre kipattanó korongot az egyik szurkoló erőnek erejével próbálta a védőháló és a palánkot magasító plexi között visszatuszkolni a pályára. A világ nagy részén ölre mennek a drukkerek egy kirepülő korongért, ugyanis azt emlékként hazaviheti az a „szerencsés”, akit eltalált, vagy jobb esetben mellette landolt.
Vagy felidézhető az 1994-es norvégiai olimpia, ahol a sífutó-király, Björn Dahlie rajongói közül
több tízezren töltötték hálózsákban a mínusz 20 foknál hidegebb éjszakát
, hogy délelőtt minél jobb pozícióból láthassák kedvencüket. Vagyis egy-egy téli sport népszerűsége térben és időben eltérő lehet.
Ha már szóba került az 1994-es téli olimpia meg kell említeni, hogy az volt az első, amikor nem a nyári játékokkal azonos évben tartották a zimankós versenyeket. Ez a bizonyos lillehammeri volt a sorban a tizenhetedik,
az elsőre ugyanis 1924-ben került sor
, amikor a nyári játékokból már a hetediket rendezték. A franciaországi Chamonix-ban volt a történelmi első téli olimpia, és ezt követően 1992-ig mindig abban az évben tartották, amikor a nyárit is. Csak az volt a különbség, hogy míg a II. világháború miatt meg nem rendezett 1940-es és 1944-es nyári játékok kaptak sorszámot, a téliek nem. Így fordulhatott elő, hogy 1992-ben Barcelonában a 25. nyári játékokra került sor, Albertville-ben viszont csak a 16. télire. Akkor határozták el, hogy „kitér” a két nagy esemény egymás elöl, azóta nem egy évben rendezik azokat.
Az első téli olimpián, 1924-ben 9 sportág 16 versenyszámában küzdöttek
, ez a mutató 1994-ben 12 és 61 volt, a mostani 15 és 109-ről pedig már esett szó a bevezetőben. Vagyis folyamatosan bővül a versenyszámok mennyisége, ami érthető.
Akkor itt térjünk vissza a jelenlegi eseményekre! A műkorcsolya és a jégtánc neve már szóba került. Ezeken kívül a jégen rendezettek közül talán
mindenki ismeri a bobot, a tél Forma1-ét
, itt a vállalkozók egy erre a célra kialakított jégcsatornában száguldoznak egy dodgem-re emlékeztető járgányban, melyekre korcsolyákat szereltek. Ugyanebben a teknőben száguldoznak a szánkósok, egy szánkóra semmilyen szinten nem emlékeztető „valamin”, háton fekve. Vagyis senki ne gondoljon arra a kedves, kis veszélytelen fatákolmányra, mellyel a domboldalakon csúszkáltak a gyerekek hazánkban is, amikor még létezett hó. Ez az eszköz ezen körülmények között maga a tömény életveszély, de még ennél is van döbbenetesebb sportszer a téli olimpián. A szkeleton, ami annyival szörnyűbb a szánkónál, hogy ezen hason fekszenek az „áldozatok” és fejjel előre száguldanak egy testhez álló ruhában.
A jégteknőben való száguldozáshoz képest maga a tömény nyugalom a gyorskorcsolya hosszú- és rövidpályás változata. Az előbbi a hagyományos, ahol egyszerre ketten vannak a pályán, és ők sem egymással, hanem az idővel versenyeznek.
Ez a XXI. század drámákat igénylő világában nem elég izgalmas
, ezért hozták létre ennek hokipályára redukált változatát, ahol lehet lökdösődni-könyökölni-szurkálódni, aztán az erre a célra kiképzett zsűri eldönti, hogy melyik volt szabályos keretek között, és melyik nem. Mi, magyarok ezt várhatjuk különös izgalommal, hisz egyetlen téli olimpiai aranyérmünk ebben a sportágban született.
Most is csak ebben vagyunk éremesélyesek.
Mert sajnos a többi 14-ből azokban, amelyekben egyáltalán sikerült kivívni a szereplés jogát, csak a tisztességes helytállás lehet honfitársaink célja.
A nyolcadik jeges számban, a curlingben nem lesz magyar, így valószínűleg kevesen töltenek hazánkban ébren egynél több éjszakát, hogy kiszurkolják Svédország vagy Kanada sikerét. Ez a curling az, ahol valaki egy szép nagy követ elcsúsztat a jégen, majd két csapattárs lelkesen söpri előtte a jeget ezzel irányítva annak irányát és sebességét. Az biztos, hogy itt nincsenek életveszélyben a sportolók, maximum megfáznak, de az túlélhető.
A hét havas szám közül a legrégebben a sífutás, a síugrás, ezek kombinációja, az északi összetett szerepel az olimpiák műsorán, továbbá a futásból és lövészetből álló biatlon, mely 1924-ben még military patrol néven létezett. Az ugrást leszámítva ezek nagyjából ugyanolyan léceket használnak, melyek a túlnyomóan havas országokban a közlekedés fontos eszközei voltak. Nem véletlen, hogy
a hegyekben csak „egyirányú közlekedésre” alkalmas alpesi lécek
, és a velük vívott csaták csak az 1936-os garmisch-partenkircheni játékokon jelentkeztek először.
A síakrobatika 1992 óta szerepel a műsoron, a snowboard 1998 óta. Ezekről erősen megoszlanak konzervatív sportok híveinek a véleménye. Ám a két „ifjúsági szakág” térhódításának legfényesebb bizonyítéka, hogy az utóbbiban 11, az előbbiben 13 számot rendeznek. Csak viszonyításként:
alpesi síben és biatlonban 11-11-et, sífutásban 12-t.
Ezen el lehet vitatkozgatni, hogy a „szomszéd gyerek” kinézetű, és ruházatú sportolók, akik félcsövekben ugrálnak, túlméretezett fagylaltgombócok között pattognak le, „lépcsőkorlátokon” csúszkálnak, vagy tornászok módjára pörögnek a levegőben, képviselnek-e olyan sportértéket, mint a futó-lövő-repülő konzervatív téli terminátorok, de ízlések és pofonok különbözőek.
Egy biztos: aki szereti a téli sportokat (legalább nézni a meleg szobából) az biztosan megtalálja a kedvenceit a 31 nap múlva rajtoló olimpián. Továbbá az is biztos, hogy a Mandiner a láng pekingi fellobbanásáig folyamatosan foglalkozik ezzel a 15 sportággal. Majd az ötkarikás játékok kezdete után még intenzívebben…
A nyitóképen: A Madárfészeknek nevezett pekingi Nemzeti Stadion előtt sétálnak emberek 2021. február 4-én, egy évvel a 2022-es téli olimpia kezdete előtt. Az ötkarikás téli játékokat 2022. február 4. és február 20. között rendezik a kínai fővárosban. A Nemzeti Stadion a nyitó- és záróünnepségnek ad majd otthont.
Forrás: Mandiner
