2022. január 24. - Timót
EUR : 357.02
USD : 314.86
Időjárás ikon-7°

Végleg elhárult az akadály a kormány gyermekvédelmi népszavazása elől

Az országgyűlés november 30-án írta ki a népszavazást négy kérdésről.

Az Alkotmánybíróság ugyanis egyhangúlag helybenhagyta a népszavazást kiíró országgyűlési határozatot, tehát elutasította az annak megsemmisítését kérő, de megalapozatlannak minősített beadványokat. Ezzel elhárult minden akadály, a népszavazást a köztársasági elnök által kijelölendő időpontban – feltehetőleg az országgyűlési választással együtt – meg lehet tartani,- hüppög a HVG.

Az országgyűlés november 30-án írta ki a népszavazást négy kérdésről:

- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?

- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?

- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

A tervezett ötödik kérdést: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések? a Kúria törölte,  és bár az Ab a kormány panasza alapján ezt a döntést decemberben megváltoztatta,  a kormány már nemakarta újra megnyitni a kérdést, és mint a miniszterelnök a karácsony előtti Kormányinfón elmondta, megelégszik a négy kérdéssel.

Ezek ellen fordult az Ab-hoz két meg nem nevezett indítványozó. Egyikük azt fejtegette, hogy az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz által biztosított anyagi juttatások folyósításának egyik gátja, hogy Magyarország nem teljesíti az Európai Unió jogállamisági követelményeit, és ha a népszavazás nemleges választ hoz a feltett kérdésekre, az erősítené ezt a véleményt, tehát Magyarország elesne a támogatásoktól.

Továbbá alkotmányellenesnek tartja a népszavazás és a választások „összemosását”, amely „kétségbe vonja a két választás tisztaságát, külső befolyásmentességét”. A másik indítvány lényege az, hogy a Kúria szerint „a választópolgári népszavazási kezdeményezés, valamint a köztársasági elnök és a Kormány által kezdeményezett népszavazás Alaptörvényen alapuló közjogi következményei eltérőek, ezért feltételeinek vizsgálata is eltérő”, de az országgyűlés ezt a vizsgálatot elmulasztotta.

Az Ab válasza: az EU-támogatásról szóló érveit az indítványozó „elsősorban sajtóértesülésekre alapozta, illetve olyan többlépcsős hipotetikus

érvrendszert állított fel, amely valóságtartalmának feltárása egyrészt kívül esik az Alkotmánybíróság hatáskörén, másrészt az objektíve sem lehetséges.” Az, hogy az eredmény érdemi hatással lehetne a Magyarországnak nyújtott támogatások folyósítása által a magyar költségvetésre, „hipotetikus, az indítvány alapján nem igazolt feltevésként értékelhető”. A választás és a népszavazás egy napon tartása pedig „jelen eljárásban nem képezheti alkotmányossági vizsgálat tárgyát”, hiszen a támadott országgyűlési határozatban nincs szó dátumról, a napokat az államfő tűzi majd ki, az egy napon tartás lehetőségét pedig törvénymódosítások mondták ki, amelyek ellen nem érkezett panasz. A másik beadvány szerzője egy kúriai határozatra alapozta a véleményét, de annak nincs alkotmányossági összefüggése, tehát erről az Ab „nem tudott érdemi vizsgálatot lefolytatni”.

Mindezek alapján az Ab az országgyűlés népszavazást kiíró határozatát helybenhagyta, most már csak a köztársasági elnök döntésére van szükség.
Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató