A jobboldali elnökjelölt szerint Macron cinikus, és politikai célokra használja a járványt. „Én azt szeretném, ha inkább a kábítószer-kereskedőket zaklatná, meg azokat, akik szilveszterkor gépkocsikat gyújtottak fel” – jelentette ki a Eric Zemmour.
Éric Zemmour francia jobboldali publicista, elnökjelölt szerint Emmanuel Macron államfő a koronavírus-járványt tudatosan választási célokra próbálja meg felhasználni azért, hogy elterelje más témákról a közbeszédet. Az újságíró ezt az Europe1 kereskedelmi rádiónak adott interjúban mondta a köztársasági elnök hét eleji interjúja kapcsán.
„Kifejezetten bosszantani szeretném az oltatlanokat. Folytatjuk is, a végsőkig. Ez a stratégia” – jelentette ki a köztársasági elnök a Le Parisien című napilapnak adott interjúban az oltási igazolásról szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán. „Nem zárom őket börtönbe, nem kötelezem őket erővel az oltásra. Tehát meg kell nekik mondani: január 15-től nem mehetnek többet étterembe, nem fognak tudni beülni egy kávéra, nem mehetnek többet színházba, moziba” – tette hozzá.
„Mit csinál Macron?”
A politikai vihart kiváltó kijelentés Zemmour szerint nem véletlen elszólás, hanem „politikai akció” volt az államfő részéről, aki „pontosan tudta, hogy mit csinál”, szándékosan próbálja megosztani e témában a társadalmat.
„Mit csinál Macron? Cinikusan felhasználja a koronavírus-járványt, két okból. Először is azt szeretné, ha a Covid az elnökválasztási kampány témája lenne azért, hogy ne kelljen beszélnie a saját kormányzása mérlegéről, és főleg ne Franciaország identitásáról, amelyet nekem sikerült ősszel az elnökválasztási kampány fő témájává tennem. A másik ok az, hogy a felmérések szerint a franciák 70 százaléka úgy látja, fontosabb megóvni az egészségüket, mint védeni a szabadságjogokat. Macron tudja, hogy a franciák 90 százaléka támogatja a védettségi igazolást, ezért kihasználja a politikában, és megoszt vele” – vélte Éric Zemmour.
A jobboldali elnökjelölt elismerte, hogy az államfőnek a témával a héten sikerült átvennie a közélet tematizálását, de Zemmour szerint „ez nem fog sokáig tartani”.
„Én azt szeretném, ha inkább a kábítószer-kereskedőket zaklatná, meg azokat, akik szilveszterkor gépkocsikat gyújtottak fel”
– folytatta Zemmour, hozzátéve, hogy ő nem kíván kampánytémát csinálni a járványból.
„Az elnökválasztási kampány témája Franciaország identitása. Én egy önmagára, a történelmére, a kultúrájára büszke Franciaországot szeretnék”
– hangsúlyozta a jobboldali publicista.
A Visszahódítás néven pártot alapított Eric Zemmour kampányának egyik fő témája Renaud Camus író elmélete a „nagy lakosságcseréről”, amely szerint a muzulmán bevándorlók lassanként kiszorítják az őslakosokat Európából. A publicista az interjúban úgy vélte, hogy „a francia civilizáció halálát a közbiztonság romlása kíséri, amely egyre inkább eléri a vidéki területeket, amelyek korábban a nemzet bástyái voltak”. Ennek leküzdésére szerinte vissza kell állítani a közszolgáltatásokat a falvakban, megoldani az orvoshiányt, és a városoknak nyújtott támogatásokból többet juttatni a vidéki régióknak.
Amennyiben megválasztják államfőnek,
Éric Zemmour az alkotmányba foglalná, hogy a nemzeti jog elsőbbséget élvez az uniós jog felett,
valamint a bevándorlást ugyanolyan nemzeti hatáskörben kezelendő kérdésnek tekintené, mint az egészségügyet. Valamennyi közvélemény-kutatás szerint ha most tartanák az elnökválasztást, továbbra is Emmanuel Macron végezne az élen az első fordulóban 23 és 25 százalék közötti támogatottsággal, s nagy fölénnyel jutna be a második fordulóba.
A jobboldali jelöltek között viszont szoros küzdelem folyik a második helyért. Marine Le Pennek, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltjének, Valérie Pécresse-nek, a jobbközép Köztársaságiak pártja jelöltjének és a Éric Zemmournak is 14-16 százalékos eredményt jeleznek jelenleg a felmérések. Az elnökválasztás első fordulóját április 10-én, a másodikat április 24-én rendezik.
