2022. január 23. - Rajmund, Zelma
EUR : 357.02
USD : 314.86
Időjárás ikon-2°

Nem sikerült az ellenzék áprilisi népszavazása - kicsúsztak az időből

Hiába szeretnék a balliberális erők, hogy az országgyűlési választásokkal egy időben sor kerüljön az általuk kezdeményezett népszavazásra, a jogi-eljárásrendi korlátok, valamint a referendumot övező érdektelenség miatt erre nem fog sor kerülni. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a baloldalon nem ismerik a szabályokat vagy azokat nem veszik komolyan, és alaptalanul hitegetik a választókat.

– Miközben a baloldal szavakban mindig a demokráciát védi, gyakorolni azt valójában sosem szándékozik. Tudvalevő ugyanis, hogy az általuk kezdeményezett két kérdésben népszavazásra csak hosszú hónapok múlva tudna sor kerülni 

– mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Hozzátette: már ha egyáltalán sikerül összegyűjteni az aláírásokat.

– Bár saját szimpatizánsaikat, a választópolgárokat azzal hitegetik, hogy „na most ezzel ma is megdöntjük az Orbán-kormányt”, az évtizedek óta lényegében változatlan jogi eljárásrend miatt már a kérdések tavaly nyári benyújtásakor is teljesen világos volt, hogy elegendő aláírás esetén azokról már csak a következő Országgyűlés tud dönteni –hívta fel a figyelmet Szánthó.

Kiemelve: 

Erre a referendumra leghamarabb nyáron, de inkább ősszel vagy legkésőbb jövő tavasszal kerülhetne sor. Gondoljunk csak bele, hogy a korábbi szociális népszavazást a Fidesz 2006 októberében kezdeményezte, a szavazás maga azonban csak 2008 márciusában volt! 

– A baloldalnak mindenekelőtt össze kell gyűjtenie minimum 200 ezer aláírást, erre 120 napjuk van, a saját, időközben sokszor korrigált céldátumuk január közepe. Ezt követően a választási szerveknek ellenőrizniük kell az aláírásokat, hogy azok valódiak, érvényesek-e. Erre 60 nap áll rendelkezésre, de 30 napot minimum igénybe szokott venni – emlékeztetett a szakértő. 

Megjegyezte: az NVB ezen döntése ellen jogorvoslattal lehet élni, ami az eddigi összes hasonló magyarországi népszavazási kezdeményezésnél meg is szokott történni. A bíróság nagyon rövid időn belül dönt általában ilyen ügyekben, és ha zöld lámpát kap a kezdeményezés, arról az NVB tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, de ekkor már nagy valószínűséggel március közepét fogunk írni, az is lehet, hogy májust.

– A parlamentnek ilyenkor pár napon belül el kell rendelnie a népszavazást, már ha ülésezik, de a választási kampány miatt ilyenkor nem szokott, ezért rendkívüli ülést kellene összehívni, vagy adott esetben már az új Országgyűlés hozza meg a döntést. Ha ez megszületik, akkor még azt is meg lehet támadni az Alkotmánybíróságon és támogató állásfoglalás esetén csak azt követően, leghamarabb áprilisban, de inkább június-júliusban tudja kitűzni a népszavazás időpontját a köztársasági elnök és ezen időpont a kitűzéstől számított 70–90 nap között lehet – hívta fel a figyelmet az igazgató. 

Mint ahogy arra Szánthó kitért, a folyamat valóban bonyolult és hosszadalmas, de a vonatkozó jogszabályok hosszú évek óta hatályban vannak, ahogy a kapcsolódó joggyakorlat is több évtizedes.  

– A baloldal tehát vagy nem ismeri a szabályokat, vagy nem veszi azokat komolyan, megtévesztve és alaptalanul hitegetve ezzel a választópolgárokat. A tudatlanság vádja ez esetben azért nem valószínű, mert a kormány által kezdeményezett gyermekvédelmi népszavazást viszont minden eszközzel, minden egyes eljárási szakaszban igyekeztek meggátolni. A kérdéseket hitelesítő döntést megtámadták a Kúrián, majd a vonatkozó országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróságon, miközben a nyilvánosságban is „ostobaságnak” nevezte Márki-Zay Péter a gyermekvédelmet 

– rögzítette az Alapjogokért Központ vezetője. 

Szánthó felhívta a figyelmet: „Mintha ez még nem lenne elég, kedden, a népszavazás április 3-ra történő kitűzését követően a nyílt társadalom hálózatához tartozó TASZ nevű emberi jogi fundamentalista szervezet újra megtámadta a gyermekvédelmi kérdéseket az Alkotmánybíróságon – most nem az országgyűlési, hanem a korábbi bírósági döntést kifogásolják”. 

– Emlékezetes, ők voltak azok, akik az ötödik gyermekvédelmi kérdést is megfúrták egy genderista bíró hathatós közreműködésével a Kúrián, amelyet az AB csak utólag tudott alkotmányosan korrigálni 

– folytatta.

Az igazgató szerint bár a gyerekek genderérzékenyítését hevesen pártoló szervezet az újabb aknamunkájával már nem tudja felülírni az államfő döntését, látható, hogy antidemokratikus elkötelezettségükről tanúbizonyságot téve még az „utolsó utáni” jogi eszközt is bevetik, hogy gáncsolják a referendumot, ezáltal védelmezzék a genderőrületet, azt célozva, hogy védelem nélkül maradjanak a legvédtelenebbek: gyermekeink.

 

Forrás: Magyar Nemzet 

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató