2022. május 20. - Bernát, Felícia
EUR : 386.01
USD : 367.73
Időjárás ikon27°10°

Az Alkotmánybíróság elutasította a dudálós tüntetők panaszait

2020 tavaszán több ún. dudálós tüntetést tartottak, a résztvevők azt szerették volna elérni, hogy a Clark Ádám téri körforgalom feletti Karmelita kolostorban dolgozó Orbán Viktor is meghallja őket. A koronavírus miatt nem lehetett rendes tüntetést tartani, ezért az emberek autóval érkeztek, tettek egy kört a kocsijukkal, dudáltak, aztán tovább hajtottak. A tüntetések kezdeményezői Szél Bernadett és Hadházy Ákos országgyűlési képviselők voltak.

A második ilyen tüntetés után 49 embert jelentettek fel. Közülük többen az Alkotmánybírósághoz fordultak. A hvg.hu azt írja, két panaszos, akik pénzbírságot kaptak, azt kifogásolták, hogy sérültek az alkotmányos jogaik, a véleménynyilvánítási és gyülekezési joguk, pedig nem jelentettek veszélyt senkire nézve se.

Panaszukat elutasították. Az Ab-határozatok indoklásában hosszan írnak az alapjogok védelméről, de végül arra jutottak, hogy a dudálás „nem minősült olyan nonverbális (azaz nem szavakban kifejezett) véleménynyilvánításnak, amit az alapjog alkotmányos védelmi körében lehetett volna elhelyezni”. Arra jutottak, hogy az, hogy a bíróság közlekedési szabálysértésként kezelte az ügyet, nem sértette a panaszos véleménynyilvánításhoz való alapjogát, hiszen veszélyhelyzetben, jogszabállyal elrendelt általános gyülekezési tilalom időszakában, a gyülekezési törvénybe ütköző módon, előzetes bejelentés nélkül szervezett gyűlésről volt szó.

A panaszok nem voltak teljesen azonosak, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben azonban voltak különvélemények. Czine Ágnes alkotmánybíró azt írta: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.”

A panaszok nem voltak ugyanolyanok, az egyikről egyhangúlag döntött az Ab. Két másik esetben születtek különvélemények is. A hvg.hu Czine Ágnes alkotmánybírót idézi: „A dudálás kommunikációs célja közéleti jellegű volt (közügyet érintett), és olyan politikai vélemény kifejezésére szolgált, amely a véleménynyilvánítás szabadságának védelmi körébe tartozik. Az Alkotmánybíróságnak ezért azt kellett volna értékelnie, hogy ennek korlátozása a konkrét ügyben más konkuráló érdekre (közlekedés biztonsága, köznyugalom) tekintettel igazolható-e.” Schanda Balázs véleményét is leszavazták, ő azt írta, a „politikai dudálást” épp hogy jobban kellene védeni, mint az öncélú dudálásokat.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató