A pénzből valamivel több mint egymilliót az állam biztosít.
Az Országgyűlés 2013-ban jogszabályt alkotott, hogy a kampányköltségeket átláthatóvá tegye, és ezzel elősegítse az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek és jelölőszervezetek esélyegyenlőségét. A jogszabály előírta, hogy az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi jelölt a központi költségvetésből juttatott egymillió forintos támogatásra jogosult (az összeget 2014 óta minden évben növelik a fogyasztói árindexszel, így ez most a támogatást folyósító Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 1 182 896 forint).
A pénzt a jelöltek kincstári számlán kapják meg
A támogatás kizárólag a választási kampányidőszak alatt, azaz február 12-étől a szavazás befejezéséig, a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordítható: például plakátra, politikai hirdetésre, választási gyűlésre. A pénzt a jelöltek kincstári számlán kapják meg, amelyről készpénz nem vehető fel. A jelöltek a kincstárnak nyilatkozhatnak arról is, hogy lemondanak erről a támogatásról és azt a jelölő párt rendelkezésére bocsátják. Emellett az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt is jogosult a központi költségvetésből támogatásra. A támogatás mértékénél figyelembe veszik, hogy a párt hány egyéni választókerületben állított jelöltet. Ehhez először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével (ez idén 199-szer mintegy 5,914 millió forint, vagyis valamivel kevesebb mint 1,177 milliárd forint).
Az a párt, amely legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet, az összeg 40 százalékával megegyező támogatásra jogosult (körülbelül 470 millió forint), amelyik legalább 80 egyéni választókerületben állított jelöltet, az 50 százalékra (588 millió forint), amelyik pedig
mind a 106 egyéni választókerületben állított jelöltet,
az összeg 60 százalékára (706 millió forint). Azok a pártok, amelyek közös listát állítanak, egy pártnak tekintendők a költségvetési támogatás szempontjából, és a pártoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen arányban osztják fel egymás között a támogatást.
Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok együttesen az 1,177 milliárd forint 30 százalékára jogosultak, azaz mintegy 353 millió forintra. A támogatás – hasonlóan az egyéni jelöltekéhez – kizárólag a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra fordítható. A jogszabály szerint az állami támogatáson túl más forrásból származó bevételt is kampányra költhet el a jelölt. A kampánykiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb mintegy 5,914 millió forintot fordíthat. Ugyanennyi pénzt – jelöltenként 5,914 millió forintot – fordíthat kampányra az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzat is. Ebbe a valamivel kevesebb mint hatmillió forintba bele kell számítani az állami támogatást is.
Mikor kell visszafizetni?
Egy párt által a választási kampánytevékenységre összesen fordítható összeg meghatározásakor az egyéni választókerületi jelöltjei és az országos listán indított jelöltjei számát kell alapul venni (de legfeljebb az országos listán megszerezhető mandátumok számát). A jelölteknek a választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül el kell számolniuk az állami támogatás felhasználásával. Aki a határidő lejártáig ezt nem teszi meg, annak
az állami támogatás kétszeresét
kell visszafizetnie. Ha a jelölt a szavazás előtt kiesik – például azzal, hogy lemond a jelölésről vagy elveszíti a választhatóság jogát – vissza kell fizetnie a központi támogatást. Annak a jelöltnek is vissza kell fizetnie az állami támogatást, aki elindul ugyan a választáson, de nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2 százalékát.
A listát állító pártnak akkor kell visszafizetnie a támogatást, ha a pártlista kiesik (mert a listát a jelölőszervezet visszavonta vagy a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesett), vagy nem éri el a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát. Azt a támogatást is vissza kell fizetnie a pártnak, amelyet olyan jelölt után vett igénybe, aki kiesett, kivéve, ha a jelölt a szavazás előtt elhunyt.
A tartozást a NAV hajtja be
Egy párt csak akkor kaphat állami támogatást, ha nyilatkozik arról, ha a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti határidőben és nem hajtható be tőle, akkor a párt vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. A tartozást a kincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be. Az Állami Számvevőszék az országgyűlési képviselők általános választását követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyeknek a listája a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát megszerezte.
(MTI)
