Az Ukrajna elleni orosz invázió bármelyik nap elkezdődhet, és még a téli olimpia vége előtt megtörténhet – mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. A Der Spiegel információi szerint a dátum február 16-a lehet.
Február 16-án, szerdán indíthat támadást Oroszország Ukrajna ellen az amerikai kormány helyzetértékelése szerint, amelyet pénteken megosztott európai szövetségeseivel – jelentette a Der Spiegel című német hírmagazin. A lap hírportálján közölt beszámoló szerint az amerikai hírszerző szolgálatok minden eddiginél sürgetőbben figyelmeztették a NATO-szövetségeseket Oroszország Ukrajna elleni közelgő támadására. Pénteken a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és hadsereg is tájékoztatta a német kormányt és más NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már jövő szerdán elindulhat a művelet.
A diplomaták és katonák által tartott titkos tájékoztatókon leírták a többi között az orosz invázió konkrét útvonalait, valamint az egyes orosz egységeket és a rájuk bízott feladatokat.
A Der Spiegel meg nem nevezett forrásai elmondták: nem lehet tudni, hogy milyen értesülésekre épül az amerikaiak figyelmeztetése, de a lehetséges műveletet leíró tájékoztatás részletes és forrásokban gazdag volt. Hozzátették: elképzelhető, hogy Washington azzal a szándékkal osztotta meg információit, hogy megtorpedózza az orosz támadási tervet.
Joe Biden amerikai elnök pénteken videokonferenciát tartott több szövetséges ország vezetőjével.
Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök szombaton telefonon beszél egymással – közölte újságírókkal a RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője péntek este.
„A beszélgetést az amerikai fél kérte, és moszkvai idő szerint holnap (szombat) este a két elnök a tervek szerint tárgyal egymással” – mondta a szóvivő. Peszkov közölte, hogy a kérés előtt az amerikai fél írásban fordult Moszkvához. A francia elnöki hivatal közleménye szerint Emmanuel Macron francia elnök szombaton délben tárgyal Putyinnal az orosz-ukrán határon kialakult válságról, amelyet a közlemény szerint a nyugati országok „diplomáciai úton, párbeszéddel és elrettentéssel” akarnak megoldani. A több NATO-ország vezetőjének részvételével pénteken tartott megbeszélésen a nyugati vezetők – köztük Joe Biden és Olaf Scholz német kancellár – megismételték, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és területi épségét – áll az Élysée-palota közleményében.
A német szövetségi kormány szóvivője, Steffen Hebestreit péntek este közölte, hogy Olaf Scholz kancellár délután részt vett egy videokonferencián az amerikai, a lengyel, a francia és a román államfővel, az olasz, a brit és a kanadai kormányfővel, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökével és a NATO főtitkárával.
A közlemény szerint mindannyian „nagy aggodalommal figyelik az ukrán határ mentén folytatott orosz katonai tevékenység okozta feszültség további növekedését”. A megbeszélés résztvevői kifejezték az Ukrajna iránt szolidaritásukat, és hangsúlyozták, hogy Oroszország súlyos ellenlépésekre számíthat, ha megtámadja Ukrajnát.
Ugyanakkor megismételték az Oroszországhoz intézett felhívást, hogy csökkentse a feszültséget, és törekedjen a konfliktus párbeszédre épülő rendezésére, beleértve a Németország, Franciaország, Ukrajna és Oroszország alkotta normandiai országcsoport által kidolgozott minszki megállapodások végrehajtását – áll a német kormányszóvivő közleményében.
Az Ukrajna elleni orosz invázió bármelyik nap elkezdődhet, és még a téli olimpia vége előtt megtörténhet”
– mondta Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján pénteken. „Az oroszok abban a helyzetben vannak, hogy bármelyik nap jelentős katonai akciót indíthatnak Ukrajnában” – fogalmazott Sullivan. „Fontos számunkra, hogy kommunikáljunk szövetségeseinkkel és partnereinkkel, az ukránokkal és a még mindig ott tartózkodó amerikai állampolgárokkal” – tette hozzá.
Ugyanakkor tisztázni akarom: nem azt állítjuk, hogy Putyin elnök végleges döntést hozott”
– folytatta Sullivan, aki szerint a helyszíni tapasztalatok és a hírszerzési információk „aggodalomra adnak okot”. Az amerikai közszolgálati televízió (PBS) röviddel Sullivan tájékoztatója előtt azt közölte, hogy nyugati tisztviselőktől származó információk szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött: megtámadja Ukrajnát, és ezt a döntést közölték az orosz katonai vezetőkkel is. Sullivan tagadta az erre vonatkozó információkat, és azt mondta: az Egyesült Államok kormánya továbbra sem gondolja, hogy Putyin meghozta volna a végleges döntést. A nemzetbiztonsági tanácsadó megterősítette hogy Joe Biden amerikai elnök telefonon fog beszélni Putyinnal, de péntek délutánig a tárgyalás pontos időpontját nem jelölték ki.
Az oroszoknak „mindenük megvan, amire szükségük van, kezdve egy kisebb kelet-ukrajnai inváziótól Ukrajna-szerte végrehajtandó kisebb támadásokon át egy teljes ukrajnai invázióig, esetlegesen egész Ukrajna, illetve az ország bizonyos részeinek elfoglalásáig” – jelentette ki Nils Adreas Stensones altengernagy. „Most már elsősorban (Vlagyimir) Putyin elnök dönti el, hogy megtegye-e vagy sem” – tette hozzá. Az altengernagy a NATO-tagállam skandináv országgal kapcsolatos kockázatoknak a norvég biztonsági szolgálatok által tartott éves értékelésén beszélt erről. Stensones szerint több mint 150 ezer orosz katonát vonultatták fel Ukrajna határai mentén, Oroszország legfejlettebb fegyvereivel és minden szükséges logisztikával. „Nagyon nehéz megmondani, hogy valószínű vagy valószínűtlen (egy offenzíva), mert kizárólag az orosz elnöktől függ a döntés” – hangsúlyozta a hírszerzési vezető.
A Biden-adminisztráció illetékesei hetek óta kongatják a vészharangot egy esetleges Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatban, miután Moszkva jelentős mennyiségű katonát és hadi felszerelést vonultatott fel a két ország határán. Az amerikai kormány több tagja is ígéretet tett arra, hogy súlyos gazdasági szankciókat vetnek ki Oroszországra, ha megtámadja Ukrajnát.
Sullivan – csakúgy, mint korábban Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Biden elnök – felhívta az Ukrajnában élő amerikaiak figyelmét, hogy hagyják el az országot. A nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Bidennek nem áll szándékában amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába, hogy egy mentőakció keretében segítsék a még az országban tartózkodó amerikaiak távozását.
Ha valaki marad, az kockázatot vállal, és nincs garancia arra, hogy lesz később lehetőség a távozásra”
– fogalmazott. Sullivan szerint egy orosz támadás valószínűleg légi bombázásokkal és rakétacsapásokkal kezdődne, amelyek során civilek is életüket veszítenék. A szakember szerint „reális a lehetősége annak, hogy (az orosz katonai akció során) jelentős mennyiségű területet foglalnának el Ukrajnában”, beleértve akár a fővárost, Kijevet is.
(MTI)
