13°6° Szerdán hoz ítéletet az Európai Bíróság a jogállamisági perben. A magyar és lengyel kezdeményezésre megindított kereset arról szól, hogy megfelel-e az uniós jognak, ha megvonják a forrásokat a jogállamisági elvek megsértésével vádolt országoktól. Az ítélethozatalt portálunk élőben közvetíti.
Eddig példátlan módon, most először az unió bírósága az ítélethirdetést élőben közvetíti.
Szöveges közvetítés - Frissülő élő cikk!
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) főtanácsnoka még tavaly év végén ismertetteállásfoglalását a magyar és a lengyel kormány jogállamisági mechanizmust támadó keresete kapcsán.Campos Sánchez-Bordona azon a véleményen volt, hogy „el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be”, és melyben az kérték, hogy az uniós törvényszék mondja ki, hogy a rendszer jogellenes.
A főtanácsnok szerint azonban kiemelten fontos a jogállamiság védelme az unióban, ezért a mechanizmusról szóló jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik – vagyis a döntés nem minősíthető tévesnek.
Campos Sánchez-Bordona azt a magyar és lengyel álláspontot is megcáfolta, amely szerint nem megfelelő eljárásban és jogalap hiányában hozták meg ezt a rendeletet. Ahogy alaptalannak tartotta azt az érvelést, hogy az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás már megfelelő eszköz ezen problémák kezeléséreez a főtanácsnoki rész
Szerdán ítéletet hirdetett az Európai Unió Bírósága a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági perben.
A bíróság elutasítja a kerestet és kötelezi Magyarországot, valamint Lengyelországot a rájuk eső perköltségek megfizetésére.
Az EU Bírósága visszautasította a magyar és a lengyel kormány keresetét, és ezzel kimondta, hogy jogszerű az úgynevezett feltételességi mechanizmusról szóló rendelet. Azaz alkalmazható. A rendelet lényege, hogy elvehetik az EU-s támogatások szétosztásának a jogát azon kormányoktól, amelyek nem tudják garantálni, hogy a pénz annak menjen, akinek azt Brüsszelben szánták. Ez pedig a rendelet szerint összefügg a jogállamiság állapotával: ahol a helyi intézmények nem lépnek fel a korrupcióval szemben, vagy ahol politikai befolyás alatt működik az igazságszolgáltatás, ott nincsenek meg ezek a garanciák.
A rendelet alapján a demokráciát leépítő tagállamokat meg lehet büntetni.
A rendelet 2020 decembere óta hatályos, de az alkalmazását a bírósági per idejére felfüggesztették. Mostantól viszont alkalmazható, bár a használata nem egyik napról a másikra történhet. Ha a kérdés úgy merülne fel, hogy a rendelet alapján mikor lehet leghamarabb megbüntetni egy kormányt, akkor a legvalószínűbb válasz az, hogy talán nyár végén, de inkább csak ősszel. Ha büntetnek, akkor az EU-s kifizetések részben vagy egészben leállhatnak.
