A komikus megint drámázott, szombaton felszólította az ukránokat, hogy továbbra is aktívan álljanak ellen az oroszoknak. Az ukrán elnök a késő este közzétett beszédében méltatta az eddig védekezést, és kijelentette, hogy az ukránok nem adják át az országukat az ellenségnek.
„Most vagytok a lelkesedésetek csúcsán, a lehetőségeitek maximumán”
– szólította meg az ukránokat Zelenszkij, majd kiemelte szinte az összes társadalmi csoportot, a mentőktől és a tűzoltóktól kezdve a mérnökökön és a tanárokon át egészen a programozókig:
„Emberek milliói, akik eggyé váltak – a lélek szupererejévé. Mi mind ellenálltunk a nyomásnak, és mi mind együtt fogjuk újjáépíteni az országunkat.”
„Honnan jön ez az önbizalom? Ez nem csak szó, ez nem csak hit – ez a mi valóságunk, amit a népünk energiája tölt meg minden nap, az ellenállásunkkal, a tüntetéseinkkel” – mondta az elnök. „A herszoni Szabadság tér jelenti ma Ukrajna egészét, és Konotop, ahol a tüntetők üvöltve küldik el a megszállókat.”
„Különleges hősiesség tüntetni akkor, amikor a városodat megszállják – ha csak időlegesen is. Amikor nincs fegyvered, és cserébe golyókat kapsz – de te nem futsz el. Amikor nincsen sem védőfelszerelésed, sem fegyvered, de nem mozdulsz el. Ezért időleges csak ez a megszállás. Ez mind csak egy kreálmány. A mi népünk, a mi ukránjaink nem adják meg magukat. Nem adják fel. Nem hagyják abba az ellenállást” – mondta Zelenszkij.
„Kiabálnak a megszállók felé – húzzatok haza, oda, ahova a hadihajótok! Elvitetik őket a területünkről, elállják az útjukat. Minden egyes föld, amit megvédünk a megszállóktól, és meggyalázzuk a megszállókat, egy lépés előre, az egész államunk győzelme felé. Ez egy esély az életre.”
Ezután felszólította az ukránokat arra, hogy álljanak ellen a megszálló orosz csapatoknak: „Minden egyes városban, amelyet megszállt az ellenség, érezzétek át ezt. Indítsátok meg az offenzívát! Ki kell mennetek az utcára! Harcolnotok kell! Minden alkalommal, amikor lehetőség van rá, akár Herszonban, akár Bergyanszkban, akár Melitopolban, akár Konotopban, ki kell mennetek, és ki kell űznötök a gonoszt a városainkból. Meg kell akadályozni, hogy új »népköztársaságok« alakuljanak ott, ahol elképzelhetetlen a normális élet. Ahol csak a szolgaság van, csak a térdepeltetés.”
Zelenszkij külön megszólította a nyolc éve a szeparatisták irányítása alatt álló kelet-ukrajnai területek lakóit is: „Donbassz! Emlékezz, mit mondtak rólad: senki nem kényszerítheti térdre a Donbasszt! Senki nem lesz képes rá! Mindenki ismeri ezeket a mondatokat Donyeckben és Luhanszkban, ismételték is ezeket régen. És mi van most? Donbassz, eljött az idő! Mindenkit felszólítunk az ideiglenesen megszállt területeken, aki meghall minket, akinek az emlékeit még nem törölte ki a propaganda, akinek a szemeit még nem fedi el a félelem, akinek a lelkét még nem csonkította meg a cinizmus – harcoljatok a jogaitokért! A szabadságotokért! Ukrajnáért! Herszonnal, Bergyanszkkal, Kijevvel és az összes ukrán várossal együtt, ahol megbecsülik az életet, és nem félnek semmitől.”
„Tudom, hogy sokan azt hitték közületek, Ukrajna állítólag gyűlöl benneteket, állítólag megtámadna és elpusztítana titeket. Az orosz tévé hazudói erről beszélnek naphosszat – hazudók, hiszen az a munkájuk, hogy hazudjanak napról napra. De nem kell, hogy ez legyen a sorsotok – csak nézzétek meg, mi történt Donyeckkel nyolc év háború után, és Harkivval nyolc nap háború után”
– mondta beszédében Zelenszkij.
„Azt mondták nektek, mi romboltuk le a saját városainkat. Nézzetek Harkivra. Nézzetek Csernihivre. Nézzetek az ötszázkilós bombákra, amelyeket ukránok házaira dobtak le. Minket ölnek. Gyerekeket ölnek. Nézzetek a lerombolt iskolákra, a felrobbantott óvodákra, az omladozó harkivi székesegyházra. Nézzétek, mit tett Oroszország – a saját szemetek előtt.”
Az ukrán elnök azzal zárta beszédét, „védjék meg magukat” a kelet-ukrajnaiak, különben „velük is az fog történni”, ami Harkivban történt. „Ukrajna nem lő a saját embereire, nem robbant fel lakónegyedeket, és minden donbasszi a mi emberünk volt, és az is lesz. A mi ukrán állampolgárunk.”
