2022. május 16. - Botond, Mózes
EUR : 384.08
USD : 369.02
Időjárás ikon25°15°

Ujhelyi: Minden ötödik fideszes szavazó kilépne az EU-ból

A magyar választók 86 százaléka szavazna most is igennel hazánk uniós tagságára, a kormánypárti szavazók közül viszont minden ötödik a kilépésre voksolna, ha erről írnának ki népszavazást – áll egy friss felmérésben, amit a Publicus Intézet végzett Ujhelyi István európai parlamenti képviselő megrendelésére. A közvélemény-kutatást az EP szociáldemokrata frakciója (S&D) finanszírozta.

 A még az orosz-ukrán háború előtt, mintegy kétezer fő megkérdezésével rögzített adatok szerint a magyar választók elsöprő többsége (86 százalék) szavazna most is igennel hazánk uniós tagságára, az azonban már tanulságos adat, hogy a kormánypárti szavazók közül minden ötödik a kilépésre voksolna, ha erről írnának ki népszavazást.

Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója szerint nem meglepő a fideszes szavazók ezzel kapcsolatos magatartása, ez a folyamat ugyanis szerinte már legalább három-négy évvel ezelőtt elkezdődött, amikor a kormány „felcsavarta” az EU-ellenes retorikát. A kutató szerint aggasztó, hogy egyre többen vannak a kormánypártiak táborában, akik ellenzik az uniós tagságot, ugyanakkor – tette hozzá – az mégis jelent valamiféle féket, hogy azok egyelőre még kevesebben vannak, akik a már meglévő EU-tagságunkat mondanák fel, mint azok, akik „csak” a belépésünk ellen voksolnának.

Pulai kiemelte, hogy a kormány EU-ellenes retorikájára láthatóan leginkább a Fidesz-bázis erre nyitott része rezonál megfelelően, az ellenzéki oldalon azonban teljesen hatástalan: mára a Jobbik egykor EU-szkeptikus szavazói is az EU-párti egységet erősítik az ellenzéki oldalon.

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő egyebek mellett azt a kutatási eredményt emelte ki, amely szerint ma már többen gondolják úgy (48 százalék): Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az Unióból, mint akik biztosak benne, hogy nincs ilyen szándéka a jelenlegi kormányfőnek (43 százalék). Ujhelyi István szerint Orbánt eddig a pénz tartotta az Unióban, de miután a források a kormányzati korrupció miatt befagytak, ezért ez a kötőszál a választók által is érzékelhetően megszűnhet.

Szintén az átfogó kutatás állapította meg, hogy a magyarok számára a béke és az együttműködés a legfontosabb európai érték (ami a háború kirobbanása óta nyilván csak erősödött), de fontos értéknek tartják a jogállamiságot is, amelyet minden második megkérdezett veszélyben is érez Magyarországon. Sokatmondó adatsor, hogy míg az ellenzékiek táborában a jogállamiság fontossága rendre 90 százalék körüli, addig a kormánypárti szavazók körében ez csak 66 százalékot ért el, vagyis – a kormányzati narratívának megfelelően – a Fidesz támogatóinak kevésbé fontosak a jogállami értékek.

Pulai András az adatok értékelése során ugyanakkor arra is rámutatott, hogy amikor a veszélyben lévő európai értékekre kérdeztek rá, akkor a Fidesz szavazóinak 27 százaléka is megjelölte a jogállamiságot, ami azt jelenti: még az állami propaganda ellenére is a kormánypárti tábor negyede ugyancsak érez problémát a magyarországi jogállamiságot illetően.

A kutatás készítői a magyar választóközösség „jó immunrendszerének jelzéseként” értékelték, hogy a megkérdezettek érdemi többsége (62 százalék) hamisnak tartja azt az állítást, miszerint a „nemváltoztató műtéteket propagáló LMBTQ-aktivisták” elleni magyar fellépés miatt tartja vissza Brüsszel az uniós forrásokat, ezzel szemben a válaszadók több mint kétharmada azt állítja: a pénzek befagyasztásának oka az állami szintű korrupció.

Kitért a kutatás számos szakpolitikai területre is, amelyek részben vagy egészben nemzeti hatáskörben vannak. A Publicus Intézet által végzett felmérés adatai alapján a magyar válaszadók jelentős többsége több uniós hatáskört adna a korrupció elleni harcban, a jogállamisági kérdésekben, de az egészségügy és oktatás szervezésében is.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató