A választók többsége szerint Magyarország szövetségese a Nyugat, nem pedig a Kelet, és 63 százalék szerint Magyarországnak akkor is kötelessége segíteni ukrán szomszédjain, ha ez országunk számára negatív gazdasági következményekkel járhat.
Továbbra is szoros a verseny az Egységben Magyarországért és a Fidesz-KDNP között, a különbség hibahatáron belüli – derül ki a Republikon Intézet friss, országos pártpreferencia-kutatásából, amelyet a Telex közölt.
A felmérés szerint a teljes népesség körében 41 százalék a Fidesz-KDNP, és 39 százalék az egységes ellenzék támogatottsága.
A megelőző hónaphoz képest ugyanakkor minimális mértékben, 1 százalékponttal nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népesség körében, az Egységben Magyarországért támogatottsága változatlan maradt, ahogyan a bizonytalanok aránya is, utóbbi 16 százalék. Eközben
a pártválasztók körében 49 százalék a Fidesz, és 46 százalék az Egységben Magyarországért támogatottsága.
Tehát itt is 1 százalékponttal nőtt a Fidesz támogatottsága február óta, míg az ellenzéki összefogás támogatottsága nem változott.
Mindezek alapján a Republikon Intézet úgy látja, nagyon szorosnak ígérkezik a választási verseny: a választás nagy válószínűséggel az utolsó pillanatban fog eldőlni.
Azon múlik a pártszövetségek szereplése, hogy melyik oldal tudja a saját szavazótáborát hatékonyabban mozgósítani, és a bizonytalanokat megszólítani
– írták, hozzátéve, jelenleg két lista éri el a parlamenti küszöböt, a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért listája, azaz a pillanatnyi állás szerint a Mi Hazánk és az Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) nem jutna be a parlamentbe.
Ha most vasárnap lennének a választások, az elmúlt hét alapján a válaszadók 67 százaléka biztosan elmenne, 18 százaléka valószínűleg elmenne, 8 százalék valószínűleg nem menne, 2 százalék biztosan nem voksolna, és további 5 százalék nem tudja, vagy nem válaszolt a kérdésre.
Márciusban ugyanakkor a Republikon a szokásos pártpreferencia mellett további három, külpolitikai attitűdökkel kapcsolatos kérdést is vizsgált.
A válaszadók 46 százaléka szerint be kell vezetni Magyarországon az eurót, 31 százalék szerint erre nincs szükség. A Fidesz szavazók többsége nem szeretne eurót, az ellenzéki szavazók négyötöde, 79 százaléka bevezetné azt.
Érdekesség a másik két, hasonló kérdés is, amelyek sokkal fókuszáltabban koncentráltak az orosz-ukrán háborúban tanúsított magyar külpolitikára.
A válaszadók 57 százaléka szerint Magyarország szövetségesei Nyugaton vannak, nem Keleten; ezzel mindössze a válaszadók 16 százaléka nem ért egyet.
A Republikon szerint a Fidesz-szavazók nehezen foglalnak állást ebben a kérdésben, de közöttük is többen vannak azok, akik szerint Magyarország szövetségesei Nyugaton vannak.
A válaszadók csaknem kétharmada, 63 százaléka szerint Magyarországnak akkor is kötelessége segíteni ukrán szomszédjain, ha ez országunk számára negatív gazdasági következményekkel járhat. Mindössze 19 százalék ellenezne ilyen segítségnyújtást.
Még a Fidesz-KDNP szavazóinak több mint fele is támogatná a segítségnyújtást.
Az intézet elemzésében azt írta, a magyar társadalom általánosságban ideológiai alapon megosztott a külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban, kirajzolódik a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért szavazók közötti ellentét, ugyanakkor a biztos pártszavazókat kevésbé tudja befolyásolni a háború körüli vita, az pedig kérdéses, hogy a bizonytalanok hogyan értékelik a helyzetet. A bizonytalanok általánosságban ezekkel az ügyekkel kapcsolatban is nehezen foglalnak állást, de a kutatás alapján valamivel többen vannak azok a bizonytalanok, akik az ellenzéki állásponttal értenek egyet.
A Republikon értékelése szerint a közvélemény, bár többnyire megoszlik, általánosságban az ellenzéki pártok álláspontjának irányába húz a háború ügyében. Ez részben azzal is magyarázható, hogy láthatóan a Fidesz-szavazók nehezebben nyilvánítanak véleményt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, az ellenzéki szavazók pedig egységesebbek és tudatosabbak a külpolitikai attitűdök terén, írták.
