Az amerikai szervezet szerint a posztszovjet régióban a legelterjedtebb berendezkedés a hibrid rezsim.
Megjelent a Freedom House (FH) legfrissebb demokráciajelentése a posztszovjet térség országairól. Az amerikai központú non-profit civil szervezet már 2019-ben átsorolta Magyarországot a demokráciák közül a hibrid rezsimek sorába, amely értelmezésük szerint azt jelenti, hogy tartanak az adott országban választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, valamint a politikai és polgári szabadságjogok nem minden körülmények között érvényesülnek – számol be a 444 nevű Soros-blog.
Az idei jelentésből a lap kiemelte, hogy a XXI. században először történt meg, hogy a legelterjedtebb berendezkedés a hibrid rezsim, nem pedig a klasszikus demokrácia. A szervezet szerint a demokrácia hanyatlása 2004-ben indult meg, azóta pedig négy ország sodródott ebbe a szürke zónába: Magyarország, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia. Ellentétes irányú mozgást tanúsított Moldova, Koszovó és Örményország, amely államok korábban tisztán autoriter rezsimnek számítottak, de a demokratizálódás útjára léptek a Freedom House szerint.
A jelentés szerint a hibrid rezsimek élén olyan demokráciákban megválasztott vezetők állnak, akik a hatalom tényleges monopolizálása érdekében feladták a liberális demokratikus elvek iránti elkötelezettségüket:
„Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke jól példázza ezt a tendenciát. Aktívan dolgozott azon, hogy hasonló gondolkodású kormányokat segítsen hatalomra szerte Közép- és Kelet-Európában. Idén április 3-án engedélyezte a versenyképes választásokat, de a Fidesszel a teljes államapparátust - a civil- és a médiaszektor jelentős részével együtt - az ellenzékkel szembeni harc szolgálatba állította. A szavazás következésképpen nem volt szabad, sem tisztességes. Most, hogy Orbán túlélte a választást, kiélheti illiberális és kleptokratikus hajlamait; ugyanez mondható el Aleksandar Vučić szerb elnökről is, aki szintén elsöprő győzelmet aratott az április 3-i választásokon” – olvasható a 444 fordítása.
Mintakövetés
A Freedom House állítja: Orbán és Vučić egyaránt a 2000-es években Milo Đukanović montenegrói elnök és Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök kormánya által kijelölt utat követi. Szerintük ez abban áll, hogy az említett vezetők felrúgták a liberális normákat a választók megvesztegetésével, az ellenzékiek lehallgatásával, az átláthatóság és az elszámoltathatóság minden mechanizmusainak felszámolásával, amely fékezhette volna a korrupciót és a hatalomgyakorlásukat.
Az FH hat kategória szerint vizsgálódott:
- a demokratikus kormányzás gyakorlata,
- a választási rendszer állapota,
- a civil társadalom helyzete,
- a független média állapota,
- az önkormányzatok mozgástere,
- valamint az igazságszolgáltatás és a bírói munka szabadsága.
A legújabb jelentés szerint Magyarország a médiafüggetlenség területén rontott a mutatóján a korábbiakhoz képest. Ennek következtében a szervezet megállapította, hogy a demokratikus normák Albániában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, illetve Szerbiában is jobban érvényesülnek, mint Magyarországon.
Korábban a Magyar Nemzet birtokába jutott egy, a Soros-alapítvány volt igazgatójával készült Skype-interjú. Ebben az exigazgató mesélt a Freedom House-ról is. „És akkor olyasmiket lehet olvasni, mint a Freedom House Nations in transit nevű demokráciaértékelő tanulmánya. Elég irritáló volt a Szlovákiával foglalkozó fejezetük. Elemzés helyett gyakorlatilag agitpropanyagot írtak. Ennek az a lényege, hogy amikor a barátaid kormányon vannak, akkor az ország jól teljesít. Ha nem a barátaid vannak hatalmon, akkor nem teljesítenek jól. Akkor akármit is csinálnak, nem elég jó” – fogalmazott Nosko. Az interjú készítője felvetette, hogy ezek szerint hibásak lehetnek a Freedom House jelentései. Nosko erre csupán annyit válaszolt, hogy „ha ez a fajta probléma felbukkan egy fejezetben, akkor a többiben is lehet ilyesmi”.
