2022. május 19. - Ivó, Milán
EUR : 385.28
USD : 366.65
Időjárás ikon22°

Tovább nőtt az infláció Németországban

Negyvenegy éve a legmagasabb szintre, 7,4 százalékra emelkedett az infláció Németországban a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatokra épülő csütörtöki jelentése szerint, amelyben kiemelték, hogy a folyamatot nagyban meghatározza Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja.

A Destatis jelentése szerint az ukrajnai háború kezdete óta különösen az energiaárak emelkedtek jelentősen, és nagymértékben befolyásolják a magas inflációs rátát. Németországban utoljára 1981 őszén volt hasonlóan magas az infláció, amikor az Irak és Irán közötti háború következtében meredeken emelkedett a kőolaj ára - mutattak rá.

Az energia drágulása mellett a koronavírus-járvány miatt megszakadt ellátási láncolatok is komoly árfelhajtó hatást fejtettek ki - tették hozzá.

A fogyasztói árak az idén eddig folyamatosan és jelentősen emelkedtek. Januárban 4,9 százalék, februárban 5,1 százalék, márciusban 7,3 százalék volt az infláció - idézte fel a statisztikai hivatal. Németországban az 1973-as olajválság idején regisztrálták a legmagasabb inflációt, a fogyasztói árak akkor 7,8 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Az ARD országos közszolgálati televízió csütörtöki összeállításában ismertetett szakértői vélemények szerint előfordulhat, hogy az idén új csúcsot kell feljegyezni.
Ezt valószínűsíti a termelői árak rohamos, januárban 25 százalékos, februárban 25,9 százalékos, márciusban pedig rekordmértékű, 30,9 százalékos emelkedése - húzta alá az egyik legtekintélyesebb német elemző, Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet korábbi vezetője, rámutatva, hogy az 1973-as válság idején "csupán" 14,6 százalékkal emelkedtek a termelői árak.

Az összeállítás szerint ugyan az energia drágulása a legfontosabb tényező az infláció emelkedésében, de a német lakosság számos olyan termékcsoportnál is jelentős drágulással szembesülhet, amelyeknél nem az energiaszektorban zajló folyamatok számítanak leginkább.

Sokkal többet kell fizetni például a használt autókért, mert a chiphiány, illetve a járvány és a háború miatt a termelésben és szállításban keletkezett nehézségek következtében szűkös az új autók kínálata. Az elektronikai cikkek is drágulnak, és sok termékből szintén hiány lehet, főleg a világ legforgalmasabb kereskedelmi kikötőjét működtető kínai Sanghajt sújtó járványügyi zárlat miatt. A faanyagok drágulása miatt többet fizetni a bútorokért, és az építkezési, felújítási költségek is emelkednek.

Drágább lesz az idén a többi között a nyaralás is - fejtették ki az ARD összeállításában, példaként említve, hogy nagymértékben drágult az autóbérlés, mert a járvány miatt visszaeső turizmus a kínálat visszafogására ösztönözte a szolgáltatókat, így világszerte nagyjából 20 százalékkal kevesebb bérautót üzemeltetnek, mint a járvány előtt.

Kiemelték, hogy a szubjektív, "érzett" infláció jóval meghaladja a hivatalos adatot, ami a többi között annak tulajdonítható, hogy a járványban megváltoztak a fogyasztási szokások. Az emberek kevesebbet járnak vendéglőbe és több élelmiszert vásárolnak, amelyek ára az utóbbi időben igen jelentősen emelkedett - magyarázta Gunther Schnabl, a lipcsei egyetem gazdaságpolitikával foglalkozó kutatója, hozzátéve: mivel az emberek rendszeresen vásárolnak gyümölcsöt, zöldséget vagy kenyeret, a drágulás jobban érzékelhető, mint a ritkán vásárolt áruk, például bútorok, mosógépek vagy számítógépek esetében.

Ezt a jelenséget mutatta ki az Ipsos közvélemény-kutató intézet is az infláció szubjektív érzékeléséről az ING Bank megrendelésére készített felmérésében, amely szerint a német fogyasztók 14 százalékra becsülik a rendszeresen vásárolt áruk inflációs rátáját - írja a Ma7.sk.

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató