A miniszterelnök is felszólalt a szentmisén, amelyet Esztergom megyei jogú várossá válása napján tartottak az esztergomi bazilikában. Orbán Viktor szerint Esztergom rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága.
A kormányfő országos jelentőségűnek nevezte a várost, amelyről azt mondta: minden magyarnak otthona, még akkor is, ha nem tud róla.
Ma lerójuk, amivel mi magyarok saját magunknak tartozunk
– hangsúlyozta, hozzátéve: a város az elmúlt években tettekkel bizonyította, hogy nemcsak történelme teszi az egyik legfontosabb magyar várossá, hanem polgárainak szorgalma, ereje, kultúrája és hazaszeretete is. A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy a város sorsa és a magyarság történelme szétválaszthatatlanul összefonódott.
Esztergom a mi szellemi központunk, egyben legfontosabb kapcsolatunk azzal a nyugati-keresztény civilizációval, amelynek több mint ezer éve részévé váltunk. Esztergom nélkül a magyar államiság is elképzelhetetlen lenne
– mutatott rá. Orbán Viktor a prímási intézményt Magyarország “első alkotmánybíróságának” is nevezte, mondván: a koronázás feladatán túl az esztergomi érsek kötelessége volt, hogy figyelmeztesse a királyt az alkotmány tiszteletben tartására. Azt is felidézte, hogy a bajok az egykori fővárost sem kerülték el: a tatárok feldúlták, majd idegen zsoldosok elárulták a töröknek. Az elmúlt száz év, ahogy az egész országot, úgy Esztergomot is megviselte, hiszen ahogyan az ország a kétharmadát elvesztette, “az ország közepén ékeskedő Esztergomból határváros lett”.
A koporsószöget a kommunisták verték be 1950-ben, a régi vármegyék rendszerének felszámolásával. Ma azért vagyunk itt, hogy ezt az országos jelentőségű várost visszahelyezzük régi rangjába
– hangsúlyozta Orbán Viktor.
