2022. június 28. - Irén, Levente
EUR : 403.52
USD : 381.29
Időjárás ikon35°21°

2001 óta nem volt ilyen: 9,5 százalékos az infláció

Megállíthatatlanul száguld az infláció, áprilisban már 9,5 százalékos volt. Még márciushoz képest is látványos volt az árak emelkedése.

9,5 százalékos volt az infláció idén áprilisban – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. Ennél nagyobb inflációt utoljára 2001 második negyedévében láttunk Magyarországon.

A maginfláció, vagyis a gyorsan változó külső gazdasági hatások kiszűrésével készült mutató 10,3 százalékos (egy hónapja 9,1 százalékos volt). A nyugdíjas infláció, azaz az idősek fogyasztási szokásai szerint átsúlyozott mutató az előző havi 8,3 százalékosról 9,3 százalékosra nőtt – emlékezetes, a kormány épp április végén jelentette be, az eredetileg tervezett 5 helyett 8,9 százalékkal nőnek idén a nyugdíjak.

 

Ha nem az egy évvel korábbihoz, hanem a márciusihoz hasonlítjuk az árakat, akkor az látszik, hogy 1,6 százalékos volt a drágulás egy hónap alatt.

Részletesen így jött ki a friss adat:

- Az élelmiszerek átlagosan 15,6 százalékkal drágábbak, mint egy éve,

- az alkoholos italok és dohányáruk együtt számolva 5 százalékkal drágultak,

- a tartós fogyasztási cikkek – mint például a háztartási gépek, bútorok, járművek, számítógépek – ára 11,1 százalékkal nőtt,

- az egyéb cikkek elnevezésű csoport – itt a legfontosabb az üzemanyagok, de ide tartoznak a lakásjavítás, barkácsolás eszközei, a háztartási fogyó cikkek, a gyógyszerek, újságok, könyvek,

- virágok is – 10 százalékkal drágult,

- a szolgáltatások ára átlagosan 6,3 százalékkal nőtt,

- a háztartási energia 1,6 százalékkal drágább (a nagy része ennek a csoportnak most fix áras),

- a ruhák ára pedig 3,7 százalékkal nőtt.

Egy hónappal ezelőtt a márciusi 8,5 százalékos adat még meglepően alacsonynak számított. Persze a korábbiaknál az is magasabb volt, de a várakozások ennél sokkal nagyobb áremelkedésről szóltak. A Magyar Nemzeti Bank úgy számol, hogy éves átlagban 9 százalék fölötti, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a Nemzetközi Valutaalap 10,3 százalékos éves inflációt valószínűsít. Márpedig mivel az év első három hónapjában ennél azért alacsonyabb volt a mutató, és azt valószínűsítik, hogy az év végén már csökkenni fog, a tavasz végére, nyár elejére várnak kétszámjegyű drágulást. A kormány ehhez képest még kimondottan optimista, amikor a konvergenciaprogramban 8,9 százalékos éves inflációt valószínűsített – persze az is igaz, hogy mint bemutattuk, annak a programnak nem ez az a pontja, ami a legtávolabb áll a valóságtól.

A kormány elkötelezett az árstop mellett, nemrég ezt július 1-jéig hosszabbították meg. Az üzemanyagárak 480 forintos maximálása valóban meglátszik a statisztikán, az élelmiszereké ennél egy fokkal bonyolultabb kérdés, hiszen a boltok emelhetik minden más termékük árát, hogy a maximált árú hat termék miatti bevételkiesést visszahozzák. Ebből jött ki az, hogy ugyan egy hónapja a magyar infláció az EU-s középmezőnyben volt, az élelmiszerárak sokkal durvábban nőttek itt, mint a kontinens szinte minden más helyén.

A KSH a márciusi fizetésekről még nem tette közzé a statisztikát, a februári számok a rendvédelmi dolgozók fegyverpénzeivel együtt 32 százalékos béremelkedést mutattak, de ennél többet elárul az a fontos folyamatokról, hogy az ilyen különjuttatások nélküli bérek 14,5 százalékkal nőttek. Vagyis a béremelkedés még mindig nagyobb valamivel, mint az infláció, összességében igencsak veszélyes ár-bér spirált láthatunk.

A Magyar Nemzeti Bank pedig tovább kell, hogy emelje a kamatait, ha a döntéshozók tartani akarják magukat az ígéretükhöz, hogy addig folytatódik a kamatemelés, amíg a 3 százalékos jegybanki inflációs célhoz vissza nem térünk. Ezt a szintet az MNB legfrissebb, április végi prognózisa szerint legkorábban 2024 felében lehet elérni.

 

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató